A Grand Canyonból a Navahók földjén autóztunk tovább, a Navahó hídon keresztül Lees Ferry-be. Egy Lee nevű ember üzemeltetett itt egy kompot 1872-től, mert ez volt az egyetlen egy hely a környéken ahol át lehetett kelni a Colorado folyón.
Most általában innen indulnak a vadvízi hajósok akik végigmennek a Grand Canyonon. Az egyik kajakost megkérdeztem, hogy mennyi ideig tart majd az út. Azt mondta 11-12nap.
Innen az úton jó nagy kerülővel fölmentünk az folyón kicsit följebb lévő Lópatkó kanyarhoz.
Az úttól egy jó húsz perces gyaloglással lehetett kijutni a folyóhoz pont a kanyarral szembe. Az ösvényszerűség eleje meg a vége köves volt de egy jó darabon a homokban kellett gázolni a tűző napon, ami eléggé megnehezítette ezt a kis sétát. Viszont ilyeneket találtam:
Innen tovább indultunk a Monument Valley felé, útbaejtve a Navahó Nemzeti Emlékhelyet, ahol lehetett látni egy pueblót. Állítólag a hopi indiánok laktak itt még a navahók előtt 1300 körül.
Ez után már tényleg a várva várt Monument Valley következett, ami elég nagy csalódás volt. Én azt hittem, hogy sokkal hosszabb és a sziklák közelebb vannak.
Hát kb. 5 percig tartott és a sziklák tök messze voltak. Persze az elképzeléseimet különböző western filmekre alapoztam, de később kiderült hogy azokat általában nem itt forgatták.
Itt már figyeltem a GPS-t mert egyre közeledtünk az első igazi ládánkhoz a Mexikói Kalaphoz! (GCH83R)
Nálunk általában ha nincs különösebb nehezítés akkor Lili szokta megtalálni a ládákat. Ez régebben úgy zajlott, hogy én már rég tudtam, hogy hol lehet, de úgy tettem mintha nem látnám, majd nagyon örültünk amikor ő találta meg. Mostanában már egyáltalán nem kell tettetni, itt nem engedtük, hogy ő kezdje el a köveket pakolni, mert akárhol lehetett volna csörgőkígyó. Szerencsére nem találkoztunk egyel sem. A láda egy két végén lezárt csődarab volt a szokásos apróságokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése