Silvius levele

Írta: (feri60)

ID=12082 kolléga - a Kessersztori gazdája és szerkesztője - megkért, hogy én is készítsek "riportot" az oldalára néhály olyan játékossal, akik meghatározó tagjai a geocaching családnak.

Arra gondoltam, hogy levélben felkeresek és megkérdezek néhány olyan ládászt, akik korábban aktív, elhivatott tagjai voltak a csapatnak, de mostanában elvesztek. Ezek egyike a hét ládával és közel 400 megtalálással rendelkező Silvius.

Megkérdeztem Tőle, hogy mi az oka annak, hogy mostanában elfordult a geocachingtól?

Azt a logokból látni, hogy néhanap keres ládát, de a fórumoktól 10 hónapja távol maradt. Pedig korábban meghatározó egyénisége volt a "klubnak", jobbító szándékú javaslataira mostanában is nagy szükség lenne.

Íme Silvius válasza:

Kedves Feri!

Köszönöm a megkeresést, igazán meglep és jól esik, hogy észrevettétek, hogy már nem vagyok jelen aktívan. Ennek sok-sok oka van.

Nézzük azt, hogy miért nem ládászom. Alapvetően nincs rá időm és pénzem sem. A főváros környéki ládákat levadásztam, hosszabb, vidéki utakat kellene tennem, de leépítettek a jól fizető melóhelyemről, éppen akkor, amikor már születőfélben volt első gyermekünk.

Áron (Cincóka) egészségben megszületett, lassan másfél éves, de nagyobb túrákat még nem merek vele bevállalni, főleg amíg anyafüggő, a feleségem ugyanis nem kattant rá a ládázásra, de remélem a fiam majd lelkesen jön velem, ha már jól tud járni.

Most minden szabadidőm a családomé, a házimunkáé. Keveset keresek, és nagyon sokat dolgozom. Nincs időm mellette fórumozgatni, levelekre sem tudok azonnal válaszolni (pedig nethez köt a munkám). A szűkös anyagiak miatt feleségem is munkára kényszerül és ezt leginkább akkor tudja megoldani, amikor én veszem át a kiscsávó feletti felügyeletet.

Nagyon hiányoznak a ládászkalandok - volt bőven -, de el kell fogadnom, hogy hosszú ideig nem követem a nyilat az erdei ösvényeken, de a műszerem mindig nálam van! Nem múlt el még nap azóta sem, hogy ne vittem volna magammal, mégha hetekig be sem kapcsolom.

Az időhiányon kívül, azért nem olvasom a fórumot egy ideje, mert nem szeretem magam feleslegesen idegesíteni, kedves ládásztársaimat megbántani hozzászólásaimmal és teljesen értelmetlen szélmalomharcot vívni.

Nem tudom emlékszel-e rá, hogy rendkívül felháborított a moderálás ilyetén módszerének bevezetése. A mai napig úgy érzem, hogy a játék igazi örömét vették el az emberektől, például nem futhatok rá pár óra szabadidőmben egy-egy új pesti/budai ládára, mert a fővárosban nem engedik, hogy újabb ládát létesíthessen bárki is. Az ezredik ládánál még betegre röhögtem magam MikiCache előadásán, hogy miként kellene szabályozni ezt a játékot, azt hittem poénkodik, a legvadabb rémálmomban sem gondoltam, hogy így el lehet rontani egy szabad közösség remek ötletét.

Ez igen régen volt, a felhasználók száma azóta már sokszorosa az akkori létszámnak, de a ládák száma még mindig nem érte el a 2000-et.

Sokat beszéltem a geopápával anno, akit nagyon kedvelek és megértettem azt, hogy ez az ő játéka, ő alapította, működteti (ráadásul valóban működik, ha nem is úgy ahogy azt én képzelem) tehát az ő hatásköre, hogy eldöntse, milyen szabályokat erőltet rá a játékosokra. Ez világosabb a napnál. Én is működtetek egy hobbykört, 150 tagja van és nem szeretném, ha beleugatnának némelyek, hogy miért így-úgy alkotom a szabályokat, az én ötletem volt, én pénzem áll benne, én szánom rá a legtöbb időt, én vagyok a felelős, egyszóval azon az úton megyünk, amit én kijelölök.

Szerencsére sem a ládászoktól, sem a ládászástól nem távolodtam el, sőt fura módon a legkedvesebb barátaim éppen a moderátorok közül kerülnek ki, de most tényleg nagyon sok idő és energia elmegy a gyermekneveléssel.

Még egy érdekesség: a legtöbb ládámat úgy találtam meg, hogy vonattal, busszal mentem a dobozokhoz, ugyanis nem volt jogosítványom. Amióta van, mehetnék autóval, kényelmesen, bármikor, azóta nincs lehetőségem rá.

Köszönöm az érdeklődést.

Szeretettel ölelek mindenkit!
Silvius