Most Kyra mesél a kutyáiról.
Fotók: Qtatom és Kyra
-Hány kutyával jársz kesselni?
1 fő amerikai staffordshire terrier ("rettenetes harcikutya"), 6 éves szuka, Kyra
Melegebb időben, vagy hosszabb távra inkább csak Bella, mert jobban bírja a fizikai terhelést.
Drive-in ládák, városi ládák esetén inkább otthon hagyom őket.
-Mikor mennek veled?
Túrázós, hegyi sétás, vízpartos ládázáskor, ahol vélhetően nincs nagy tömeg, illetve ha nincs túl nagy hőség. Városi többállomásos multikhoz, műemlékekhez, templomokhoz, illetve erősen frekventált helyekre nem viszem őket, nincs értelme a kocsiban hagyni, vagy kikötve várakoztatni, és ilyen helyeken több a konfliktushelyzet is.
-Tudják előre, hogy kirándulni indultok?
Természetesen a sportruházat és a hátizsák látványa számukra egyértelműen jelzi hogy "nagy séta" következik. Nagy sporttáska pedig valószínűleg Bükköt vagy a Gömör-Tornai részt jelenti. Ezenkívül az állati 6. ösztön csalhatatlan, vigyázni kell arra is, mit mondunk, mert gyakran még csomagolás előtt rájönnek, mit tervezünk, Bella pedig különösen pörgős és indulásig azon izgul, hátha otthon hagyjuk.
Egyértelműen tudja, hogy bakancs esetén túra, futócipő esetén futás várható, ugyanígy meg tudja különböztetni az anorákot és a futónadrágot is, illetve felismeri a fürdőruha-törülköző kombinációt és nyilván a bicaj-pumpa is sokatmondó.
-Milyen plusz előkészületet kell végezned miattuk?
Semmi különös, egy flakon víz nekik egyedül a plusz teher, illetve oltási papírok, kutyaútlevél (ha határátlépés is várható). Hosszabb útnál előre kell számítani több megállásra, itatásra, nem árt eltervezni nyáron nagy melegben előre, hogy akad-e fürdési lehetőség nekik útközben. Többnapos utazásnál vagy kirándulásnál kiszámított a kutyaeledel mennyisége, tálkák, esetleg pléd szükséges.
Ha köd, sötétség várható vagy sűrű erdő és vadászveszély, akkor az erre a célra beszerzett rendkívül csinos zöld fényvisszaverős kutya - kukásmellényt is visszük. :-)
-Hogyan utaztok?
Bella a kocsi csomagtartójában, a kalaptartót levéve. Általában végignézelődi az utat, szemez az autósokkal, és ugatja az utcákon a kutyákat. Kyra a hátsó ülésen, pléden utazik, egy darabig figyel, de 15-20 perc után elalszik, és többnyire átdurmolja az unalmas autóutat.
Ha akad futva megközelíthető láda, annak nagyon örülünk, bár ilyen esetben ő ritkán fárad el, hiszen ha én futok, ő épp csak üget.
-Szájkosár, póráz?
Mivel évek óta vidéken élünk, és emberektől távol, töltésre, erdőkbe járunk sétálni, így nagyon ritkán használunk szájkosarat, ez csak állatorvoshoz menet kerül elő. Túrázáshoz sem viszek, hiszen nincs rá szükség, igyekszünk elkerülni a problémás helyzeteket, de eleve barátságos kutyák, tehát ha senki nem támad rám a túrabotjával, kizárt hogy a kutyáim "akcióznának". Hozzá kell tennem, hogy kiképzett, fegyelmezett, engedelmességi és munkavizsgával rendelkező kutyák. A póráz mindig nálam van, de Bella esetében terepen ritkán használom, hiszen nem azért viszem a természetbe, hogy másfél méteren rángassam. Ő keményen megtanulta, hogy a vad tabu és sérthetetlen, így nyugodtan el lehet engedni, ha szagot fogna, azonnal visszahívható. Kisebbik kutyámban erősen dolgozik a terrier-vér, így vadban gazdag helyeken egy 15 méteres hosszú pórázt használunk, így a mozgásban sincs korlátozva, de mégis kontroll alatt tartható, ha túl nagy a kísértés.
Természetesen, ha emberek között mozgunk, mindkét kutya pórázon jön, de inkább a békesség kedvéért, mintsem biztonsági okokból, hiszen el kell fogadni, hogy az emberek nem mind kutyakedvelők. Ettől függetlenül a legfegyelmezettebb viselkedés esetén is adódott már rá helyzet, hogy belénk kötöttek a kutya miatt.
Ezenkívül azért sem árt a pórázt elvinni, mert amolyan Snake-es ládák esetén inkább fához kötöm a kutyákat, amíg a ládával ténykedem. :-)
-Viszel nekik kaját, innivalót az útra?
2 liter friss vizet mindig viszek az útra, illetve ügyelek arra, hogy legyen közben kút, forrás vagy patak. Kaját egynapos túra esetén nem viszünk, de fejenként egy Sport szelet jár nekik, illetve általában úgyis kapnak a mi kajánkból, legyen az szendvics, csoki, vagy banán.
Többnapos kirándulás esetén több kiló Acana kutyatáp utazik velünk.
-A láda keresésében is részt vesznek?
Tudatosan nem, de adódott már rá
----Bükk a Gulicskáról
helyzet a GCIZGI-nél a Nagy Milicen, hogy Bella hamarabb felfedezte a HECT nyomait előttem, és jelezte, hogy egy bizonyos fatönknél valami van. Ez persze az akkori nyirkos időnek és a vastag avarnak volt köszönhető, hogy nyilván jobban tudott a HECT - szag konzerválódni. :-)
Valamint saját ládák karbantartásánál Bella pontosan tudja a rejteket és többnyire előre odamegy.
-Beleszimatolnak a ládába, rejtekbe?
Így van, bizonyára így lassan 5 év után még mindig képtelen megérteni, mit művelek a ládával. Miután benne matatok, többnyire beleszimatol, és a rejteket is jó alaposan megnézi. Mivel szeret ásni, néha vigyáznom kell, ne tágítsa ki a természetes üregeket, hiszen nehezen érti, hogy ha én kotorászhatok benne, ő miért nem.
-Veszítettétek már el egymást?
Szerencsére még nem, túlságosan kötődünk egymáshoz. :-)
Igazából, nekem elég nehéz "lerázni" a kutyáimat, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ha akarnám, sem tudnám. De Kyrával előfordult fiatalabb tapasztalatlan korában, hogy elragadták a szagok, és ilyenkor se lát, se hall. Egyszer a Bükkben, egyszer pedig a Zemplénben a Gergely-hegyen álltam ki komoly lelki megpróbáltatást, amíg arra vártam, hogy a kis kutyám megunja a szarvas nyomot és visszatérjen hozzám. Attól nem félek, hogy nem jön vissza, de közben baja eshet, vagy vadásszal is találkozhat, így inkább ilyen helyeken jön a hosszúpóráz.
-Ki fárad el előbb?
Testnevelés szakosként és sportolóként ciki azt mondani, hogy én, de ez az igazság. :-)
Bella esetében ez nem kérdés, mivel elsőrangú sportkutya, és gyalog képtelenség lefárasztani. Őt éppen ilyen céllal választottam, ezért futótársként, kerékpáros kísérőként, túratársként és úszópartnerként is remekül megállja a helyét. Nem tudom, akad-e még egy kutya, aki nyáron naponta reggel-este 3-4szer oda-vissza egymás után átússza a Tiszát (a gazdival persze). :-)
A 60 km bicaj melletti bükki futása után azért kicsit merev volt a lába este, de másnap reggel ugyanúgy várta a futást. Ezenkívül, igazi frisbee-bajnok, amit képtelen abbahagyni, amíg csak a frisbee bírja. Kyra alacsonyabb, testesebb, és bár nagyon izmos és kitartó, a hőséget nem bírja jól, és egy régebbi térdszalagsérülés miatt a meredekebb hegymenetek jobban elfárasztják, ezenkívül érzékeny a talpa, és sziklás terepen hamar lesántul. Ősszel Erdélyben sajnos volt is ebben részünk, az Isten-széke ládához vezető kövesút erősen megviselte, és mivel sikerült 25 km-esre varázsolni a túratávot, rendkívüli teljesítmény volt tőle, hogy féltávtól sántítva tette meg az utat, a talpa pedig több helyen elevenre kisebesedett. De hát egy kemény harcikutya nem panaszkodik. :-)
-Mindenhova elviheted őket?
Számukra kellemetlen vagy kényelmetlen helyzeteknek nem teszem ki őket. Oda sem megyünk, ahol bármilyen okból konfliktusforrás lehet a kutya, tehát ahol sok a gyerek, a kiránduló, nagy a tömeg, kicsi a tér. Tehát városi forgalomba, múzeumokhoz, templomokhoz, kastélyokhoz nem viszek kutyát. De itt is volt kivétel, pl. Szilvásváradon a Börtönmúzeumba nagyon szívesen beengedték Bellát, és neki is kimondottan tetszett a panoptikum. Általában várakba is bejöhetnek, ezeket nagyon élvezik. Meglepően jóindulatúan fogadják őket tavaknál, vízpartokon, de volt már rá példa, hogy vízszűkében idegen ajánlotta fel a saját ivóvizét nekik.
-Volt, aki rossz szemmel nézte a kutyákat?
-Mennyire kell rajtuk tartanod a szemed?
-Nagyobb biztonságban érzed magad velük?
-Más kutyákhoz, emberekhez hogy viszonyulnak?
+1 érdekesség:
Ha Téged is elkísér egy, vagy több kutya a ládázások alkalmával, akkor jelentkezz, hogy mi is megismerhessük hűséges társadat.