6. Hangyász és kacsacsőrű (bolyak)

A kacsacsőrű emlőst mindenképpen meg akartuk nézni és azt is olvastuk, hogy a Tamar folyó völgye nagyon szép, úgyhogy elmentünk Beauty Point-ba.

Itt volt egy Platypus (kacsacsőrű) ház. Kívülről annyira nem volt bizalomgerjesztő, olyan volt, mint egy gyárépület.

Ráadásul a belépő is egy vagyonba került, de azt gondoltuk, hogy ez egy annyira különleges állat, ilyet tényleg nem nagyon lehet máshol látni, ezért bementünk. Hát ez nagyon jó döntés volt!

Azon kívül, hogy a kacsacsőrűekről mindent meg lehetett tudni és egy csomó idő volt fényképezni még hangyászokat is lehetett látni! Mit látni! Ott járkáltak a lábunk között, sőt az egyik a bokámat nyalogatta.
Hát ezek valami eszméletlen állatok! Az egyik bemászott egy földön lévő nyitott hátizsákba és egyszerűen nem akart kijönni. Legalább egy fél órát ezekkel szórakoztunk. Sajnos elég kevés fény volt a fényképezéshez és ráadásul folyton mozogtak.


Innen lementünk Launceston-ba a Tamar folyó völgyén végig, de a folyót alig lehetett látni. Launceston mellett viszont egy elég mély kanyont alkot, ami egy közkedvelt kirándulóhely.

A hídon kívül egy ülőlift is átívelt a völgyön, amit Lili természetesen ki akart próbálni.
Liftezés közben jöttünk rá, hogy mekkora hibát követtünk el, nem vittünk magunkkal fürdőruhát, pedig volt egy ingyenes strand.

Lili nagyon ki volt akadva, mert ő már a tengerben is mindenhol fürödni akart, de ott meg tudtam magyarázni, hogy hideg a víz, csak szörfösök vannak a vízben szörfruhában. Itt viszont dög meleg volt.
Azt szerencsére belátta, hogy pont a meleg miatt a kocsitól nem akarnánk visszagyalogolni.
Innen bementünk a városba, de egy óra séta és két fagylalt után továbbmentünk a keleti part felé.