Egy „ezres”, Pupu

Az ezernél több találattal rendelkező kesserek jobban szem előtt vannak, mint a többiek, ezért nagyobb az érdeklődés is irántuk. Itt Pupu válaszolt kérdéseimre. Köszönöm a közreműködését.




-Hogyan ismerkedtél meg a geokessinggel?
2002 őszén egy napilap cikkében olvastam róla. Rögtön felfigyeltem, hogy ez jó lesz – Balázs vőmnek... Szeret kirándulni és játszani, imádnák a gyerekek... Karácsonyra megleptem egy GPS-szel, azonnal lelkes kesser lett belőle, Ragalyi néven. Kísérgettem őket, vittem a gyereket a nyakamban, de nem érdekelt, mit nézeget Balázs a műszeren. Aztán, 2004 nyarán, kenutúrára készültem Finnországba, egy olyan tórendszerre, ahol 18 ezer sziget van. Nem akartam eltévedni, vettem egy csuklóra csatolható legegyszerűbb GPS-t (Garmin Foretrex 201), és hogy gyakoroljam a használatát, megkerestem egy-két ládát. A folytatást lásd a megtalálásaimnál...

Változott az életstílusod a kessing hatására?
Nem, hiszen azelőtt is gyakorlatilag minden szabadidőmet természeti sportokkal (hegymászás, futás, kerékpár, kajak-kenu, sízés, túrázás) töltöttem. Annyiból igen, hogy kibővült a mozgásköröm, felöleli az egész országot, sőt határon túli területeket

-Kikkel szeretsz együtt ládázni, és miért?
Kedélyes, életvidám jó barátokkal, akik hatékony, teljesítőképes, strapabíró, nem nyavalygó emberek. Nagyon szeretem Mikulást, kedves modorba csomagolt profizmusáért, Fűkockát rendíthetetlenül derűs természetéért és boszorkányos terepvezetési tudásáért, Tüdőt nemes lelkéért és sportteljesítményiért, Mudmant, akire mindig a végsőkig lehet számítani, Jalsót a csendes humoráért, DC3-at elnyűhetetlen kedélyességéért, Freddyt, fenomenális hatékonyságáért, VP-t, akivel el lehet menni éjszaka, mocsárba, Bal3-at, ragályos életöröméért, no meg Ragalyit, aki a maga csendes módján szívből benne van minden marhaságban.

-Milyen gyakran keresel ládákat?
Amilyen gyakran csak tehetem, hetenként akár többször is.

-Milyen típusú ládákat kedvelsz/nem kedvelsz?
Szeretem a természetben, szép helyeken kihelyezett, sziklás/hegyes környezetben találhatókat, vagy vízen elérhetőket, amelyek megkeresésében van valami kihívás. Nem szeretem a városi multikat és a bucsujáró helyeket, mert idegenkedem a vallásosság efféle megnyilvánulásaitól. Utálom a tüskebokros, szemetes helyeket, és azt, ha sokat kell keresgélni. Nem is forszírozom: elég hamar felhívom a rejtőt, vagy valaki mást.

-Próbálsz elsőként megtalálni egy új ládát?
Ha igen, milyen módszered van rá?Igen, ha érzek esélyt. Szeretem a gyors, éjszakai rácsapást, vagy kihasználni a felfújható kenu előnyeit. Van néhány elsőségem, amelyre büszke vagyok.

-Külföldön is kerestél már meg ládát?
Igen, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában.

-Érdekelnek a Travel Bug-ok?
Egy kicsit sem, csak macera van velük. Egyébként sokszor talán észre se veszem őket, mert nem vizsgálom meg a doboz tartalmát. Ajándékot nem cserélek, csak logolok, csukom vissza, és kész.

-Tracket szoktál gyűjteni, vagy rajzolsz a Tuhu számára?
Trackeket újabban felveszek, és email csatolmányaként elküldöm egy játékosnak, aki fel tudja dolgozni. Így szeretnék hozzájárulni a közös ügyhöz. Jómagam informatikai analfabéta vagyok.

-Miért rejtettél saját ládát?
Hogy megismertessek másokkal egy nagyon szép helyet (GCLSZ) a Budai-hegységben. Sokan dicsérték. Egy másikat (GCVEG) örökbe fogadtam és átdolgoztam, ugyanezért. Az is sok elismerést kap.

-Számíthatunk még új ládá(k)ra Tőled?
Nem, semmi kedvem az újabb szabályokkal és a moderációval bajlódni. Pedig lennének ötleteim.

-Hogyan döntöd el merre keresel ládákat egy-egy alkalommal?
Ahol több új, még meg nem talált láda vár, hogy hatékonyabb legyen a dolog. Minél kevesebb környezetszennyezés jusson egy-egy megtalált ládára!

-Hogyan szoktál oda utazni?
Autós újságíróként a munkakörömhöz tartozik a tesztkocsik járatása. Ezt kötöm össze a ládázással. Ha csak tudok, magammal viszek valakit/valakiket.

-Vesztettél el/találtál már valamit kesselés közben?
Egy fejlámpát, de az utánam ott járt kessertől visszakaptam. Meg a komplett hátizsákomat is ott hagytam egyszer-kétszer a ládánál, de mindig hamar észrevettem és visszamentem érte.

-Kerültél már vicces/kellemetlen helyzetbe logoláskor/láda-visszeréjtéskor?
Az már önmagában vicces, hogy meglett, komoly emberek ládákat keresgélnek. Szoktunk magunkon ironizálni, mit szólnának ezek a falusiak a világ végén,ha tudnák, hogy mi célból utaztunk sok száz kilométert, és sározzuk összemagunkat nyakig... Emlékezetes eset volt, amikor Ragalyi és cmf társaságában egy JeepWranglerrel vágtunk neki az amúgy eléggé nyomorúságos Időutazás (GCIDUT) ládának. Télen, már sötétben. A földúton még simán abszolváltuk a vízzel ésösszetört jégtáblákkal teli mély kátyúkat, meg a sártengert, de odább, ahalastavak környékén egyszerűen megsüllyedt az autó egy mélyútszerű részben. Feküdt az alvázon, a kerekek helyben forogtak - kész! Próbálgattunk gallyakat rakni alá, de persze hiába. Ragalyit hátrahagyva cmf-fel kaptunk gumicsizmára és mentünk vissza Szalatnakra traktorért. Két helyen is azt a választ kaptuk a feleségtől, hogy igen, van traktor, de férjuram buliba ment... Próbálkozzunk a kocsmában! Próbálkoztunk, a szemrevaló kocsmáros-lány előkapta a mobiltelefonját, kiderítette, hol az a buli, ahol a község összes traktorosa összegyűlt, és már mentünk is oda. A kártyaasztaltól azonnal felállt egy férfi, beültetett a Ladájába, elvitt a házukhoz, beröffentette szép nagy olasz traktorját, láncot szedett elő, és már robogtunk is a helyszínre. Kihúzott, a faluig kísért, és nem fogadott el semmit. Aztán, amikor néhány hét múlva megint arra jártunk, végre levadászni a ládát, megleptem egy üveg viszkivel - isten éltesse sokáig!

-Szeretnél valamit megváltoztatni a kessinget körülvevő közegben?
Igen, az Egyesület működési módját. Tagságomat azért nem hosszabbítom meg idén ősszel, mert javaslataimat még csak egy becsületes elutasításra sem méltatták. Bántott az is, hogy sok játékos mások kritizálásában éli ki magát. Ez azonban már nem zavar, mert tavasz óta ki sem nyitom a Fórumokat.

-Mi a véleményed a mozgó ládákról?
Szeretem őket. Egyrészt jó móka vadászni rájuk, a lyukra futás esélyével :-) Másrészt olyan játékosok is esélyt kapnak rejtésre, akik talán nem vállalnák a saját ládával kapcsolatos hercehurcát. Sajnálnám, ha korlátoznák a lehetséges megtalálások számát – hol tartana például a GCHUN, ha nem vittem volna tovább jómagam eddig kilenc alkalommal?

-Mi a véleményed a külföldön rejtett magyar ládákról?
Ha Nagy-Magyarország területén van, akkor nagyon szükségesnek és jónak tartom. Hányan vannak, akik ebből döbbennek rá, hogy hol is vannak történelmünk emlékei?

-Részt szoktál venni a versenyeken?
Soha. Hektika, tömeg, rohangálás. Geokarácsonyokra és geoszilveszterekre viszont eljárok.

-Milyen kütyüket cipelsz magaddal kesseléshez?
Garmin Foreterex 201, fényképezős Nokia mobiltelefon, fejlámpa, kerti olló (irgalmatlanul ösvényt vágok a tüskésbe).

-Melyik láda nyújtotta a legnagyobb élményt/örömet, csalódást/bosszúságot?
A legnagyobb élmény kétségkívül a magas-tátrai GCVTHG és GCTATR kombinált végigjárása volt. Sokat adott a GCHUN többszöri mozgatása, nagy öröm volt az aranyérem Aranygombos Telkibányán, télen, éjszaka, egyedül. Csalódás: GC3pat, ahol a rejtő egy kulcstartóval, 7 (hetes) darab gemkapoccsal és egy jórészt elhasznált tekercs celluxszal tisztelte meg játékostársait.

-Mennyire figyeled a pontszámok listáját?
Rendszeresen, de csak az élbolyt. Nem tagadom, van bennem versenyszellem, de persze örömmel segítem újabb találatokhoz a „vetélytársaimat”.

-Van valamilyen különleges cél, amit szeretnél a kessiggel kapcsolatban elérni?
Minél teljesebben megismerni hazámat. Köszönetem a rejtőknek!

Nincsenek megjegyzések: