Sacramento mellett az unokatestvéreméknél töltöttünk két napot, ahol rájöttünk, hogy energiánk és kedvünk van még bőven, a gyerek is bírja, tehát fölmegyünk észak Kaliforniába is. Így egy kicsit föltöltődtünk rendes étellel, mert a kajákból már nagyon elegünk volt.
Kicsit körbejárnám az evés-kisgyerekkel utazás kérdését.
Nekünk a kempingezés nagyon bejött, valószínű abban is sokat segített, hogy Lili ilyen jól bírta az egészet. A viszonylag sok autózást ellensúlyozta az, hogy esténként kint voltunk a szabadban, és mindenhol tudott játszani. Majdnem minden kempingben volt játszótér, de pl. a tűzifakeresés is jó móka egy kisgyereknek.
A hosszabb autózást általában úgy intéztük, hogy a délutáni alvás beleessen. Ezzel a részével az utazásnak nem is volt semmi gond, de az evéssel már annál több.
Ennyire azért nem gondoltam volna, hogy az egészséges étkezést el kell felejtenünk, mert ha nem főzöl, akkor normális kajához az egy-két felkapott helyet kivéve, vidéken nem jutsz hozzá.
Vannak egyszer az olyan mindenes éttermek, ahol reggelizni is lehet.
Itt Eurekaban, Nevadában pl. annyira „mindenes” hogy még kaszinó is egyben.
Ide beültünk vacsorázni, majd másnap kora reggel reggelizni és pontosan ugyan azok az emberek ették a hatalmas adag sült szalonnát, mint akik este a hamburgert. Igen, a rendes étteremben is hamburgert esznek csak háromszor akkorát, mint egy McDonaldban.
Ez a kép a Roadkill Café nevű helyen készült a 66-os úton. Ez egy kultikus hely lehetett a 66-os út rajongói között, mert rajtunk kívül minden vendég a helyhez illően volt öltözve, mindenkin volt valami, amire rá volt írva, hogy Route 66.
Az adagokról annyit, hogy ez a literes befőttes üveg egy pohár jeges tea. Az ennivaló hasonlóan méretes volt, és zsírban és szénhidrátban sem volt szegény. Az ilyen vidéki éttermekhez képest egy McDonald kifejezetten egészségesnek tűnt. Látogattuk is viszonylag sűrűn, mivelhogy nem volt más választásunk. Lili egész életében összesen nem volt annyit gyorsétteremben mint itt. Mondjuk neki ez nem jelentett problémát, már csak azért sem, mert majdnem mindenhol volt csúszda.
Egy pár nagyobb szupermarketen kívül rendes héjas kenyér sem volt sehol, de amúgy is legtöbbször a helyi benzinkút melletti kis szatócsboltokban kellett feltölteni a készleteinket, ahol általában semmilyen friss árut nem tartottak. Még Cimbó is elismerte, hogy ha a sonkakonzerves műkenyérből készült szendvics, amit a produkálni tudtunk vagy a hamburger között kell választani, akkor a hamburger a nyerő.
Az egyetlen biztos ponttá az életünkben a soktésztás kínai típusú leves vált, amihez csak forró vizet kell önteni, és amit mindenhol lehetett kapni. Mivel ott tartós tej sincs, Lilinek a kakaójáról is le kellett mondania. Néha még reggelire is az általa elnevezett „szokásos levest” kérte.
Szokásos leves ebéd a Lake Tahoe-nál.
Egyetlen egy üdítő kivételt már a tengerparton találtuk, egy lacikonyha jellegű hely volt, ahol egy lila hajú otthonkás néni öt perc alatt produkált egy hatalmas adag rákot,
egy bazi nagy burritót (mexikói tésztába göngyölt finomság), sőt még a hamburger is sokkal finomabb volt Lili szerint, mint máshol.
Sacramento mellett az unokatestvéreméknél töltöttünk két napot, ahol rájöttünk, hogy energiánk és kedvünk van még bőven, a gyerek is bírja, tehát fölmegyünk észak Kaliforniába is. Így egy kicsit föltöltődtünk rendes étellel, mert a kajákból már nagyon elegünk volt. 
Ez a kép a Roadkill Café nevű helyen készült a 66-os úton. Ez egy kultikus hely lehetett a 66-os út rajongói között, mert rajtunk kívül minden vendég a helyhez illően volt öltözve, mindenkin volt valami, amire rá volt írva, hogy Route 66. 
Egy pár nagyobb szupermarketen kívül rendes héjas kenyér sem volt sehol, de amúgy is legtöbbször a helyi benzinkút melletti kis szatócsboltokban kellett feltölteni a készleteinket, ahol általában semmilyen friss árut nem tartottak. Még Cimbó is elismerte, hogy ha a sonkakonzerves műkenyérből készült szendvics, amit a produkálni tudtunk vagy a hamburger között kell választani, akkor a hamburger a nyerő. 
Szokásos leves ebéd a Lake Tahoe-nál. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése