Egy "újonc kesser", zsotie

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.

zsotie válaszai:

· Honnan ismerted meg a játékot?

Nem emlékszem, mikor és kitől hallottam először a játékról. Barátoktól, és a húgomtól, akivel mostanában jó párszor kesseltünk. Ő már ismerte előttem, ládázott párszor a barátaival.

· Milyen motiváció hatására kezdtél el ládázni?

Izgatott a dolog, mivel szeretünk kirándulni, és szeretem a kütyüket is. A környéket bejártuk, nem nagyon volt már ötlet, hogy merre menjünk, és kezdtek unalomba fordulni a kirándulások. De mikor tervbe került egy GPS beszerzése, már előre készültem rá. Közel a századik ládához kezdtem belejönni. Több ládát kerestem egy hónap alatt, mint előtte három hónap alatt. Most már úgy tervezem az utazásokat, hogy a környező ládákból is felkészülök.

· Korábban volt aktív természetjáró gyakorlatod?

Gyerekkoromban rádió irányméréssel foglalkoztam, habár ezt nem nevezném természetjárásnak. Az igaz, hogy a természetben zajlik, de tiszta rohanás az egész.
Sokat kirándultunk a hegyekben. Bejártuk a Mátrát és a Bükköt.
Mostanában is, ha van idő rá, sokat kirándulunk és biciklizünk a környéken, a hegyekben.

· Milyen kezdeti nehézségekkel találkoztál?

Az elején nem volt sok problémám, volt időm utánajárni a dolgoknak, amennyire lehetett felkészültem. Az első ládánál az egyetlen probléma az volt, hogy nem volt kikapcsolva a Static Navigation, rohangáltam jobbra-balra, de nem változott semmi. Már majdnem feladtuk, amikor meglett. Azt hiszem, inkább a szerencsén múlt. Pedig sokat kerestem a megadott hely környékén. Benéztem minden lehetséges helyre. A következő már könnyebben ment.

· Kértél, illetve kaptál segítséget a fórumokon?

Mivel még tapasztalatlan voltam, így nem is nagyon volt mit kérdezni. Az ismert fórumokat és FAQ-t olvastam, ahonnan sok hasznos információt szereztem. Ha felmerült valami probléma, arra találtam is megoldást.

· Látogatod a fórumokat? Mi a véleményed azok hasznosságáról?

Igen, látogatom. Nem mondom, hogy minden nap, de rendszeresen átnézem a fórumokat. Mindenképpen hasznosnak tartom.

· Van már saját rejtésed?

Még nincs saját rejtésem. Van néhány ötletem, de még nem forrt ki igazán. Egy-két helyszínen voltam már terepszemlén, de nem tetszettek. Vagy szemetes volt, vagy nem igazán tetszett a hely. Szóval egyelőre halogatom a dolgot, de azért kezd körvonalazódni.

· Eddigi megtalálásaid közül melyik tetszett a legjobban / legkevésbé?

Volt jó pár láda, ami nem tetszett vagy a gyenge rejtés, vagy a rossz környezet miatt.
Ezt sajnos előre nem lehet tudni, csak a helyszínen. Meg nem bántam egyet sem.
Legjobban eddig, ami megmaradt, a Malom-völgyi Tobán-szikla (GCMVTS) volt. Bicajoztunk pár kilométert, majd háromszáz méterre a ládától sziklák, fák között elkezdtük megmászni a ládáig vezető utat. Majd amikor a láda koordinátáján álltam, de fölötte pár méterrel, akkor már tudtam ez izgalmas, kihívással teli út lesz. A láda, nagy meglepetésemre kb. öt perc alatt meglett. Aztán visszafelé a biciklikhez, mivel a kiindulási pontot nem jelöltem meg, jól eltévedtünk. Kb. kétszer annyit mentünk, mint amennyit kellett volna, és még egy métert sem ereszkedtünk, akkor éreztem, hogy gond lesz. Ekkor beugrottak a gyerekkori jó tanácsok: mindig lefelé kell menni és utat kell keresni, mert akkor előbb-utóbb lakott településre jutunk. Elindultunk lefelé, pár perc után utat találtunk az általam gondolt helyes irányba, és egy kilométer megtétele után megtaláltuk a bicikliket.

· Mi a véleményed a ládák általános színvonaláról?

Eddig kétszer találtam már valódi, fából készült kincses ládát. Ezek nagyon tetszettek, mivel a környezet is jó volt, tényleg olyan volt mintha kincset találtunk volna.
Általában jónak tartom, de azért néha előfordul számomra érdektelen láda is. Ezeknél vagy a rejtés minősége, de inkább a milyensége nem tetszik.
Az tetszik igazán, ami számomra újat vagy valamilyen élményt nyújt. Lehet az jó kilátás, szép épület, izgalmas, ötletes rejtés, vagy egy jó túra.

· Keresel .com-os ládákat Magyarország területén, illetve a határokon túl is?

Eddig nem kerestem .com-os ládát, van még .hu-s láda is bőven. Igaz, a környékbeli .com-os ládákkal már szemezgetek.

· Voltál már geocaching rendezvényen, hogy érezted magad?

Eddig csak a DDRKT-n voltam. Most már pár névhez arcot is tudok kötni.

· Milyen kütyüvel kezdél ládázni, változtattad időközben a kellékeid minőségét, mennyiségét? Elkapott a "kütyümánia"? Bővült a "fegyvertárad"?

PDA-val kezdtem, és mai napig azzal ládázom. Télen és esőben párszor éreztem a hátrányát. Egyszer, mivel egy domboldalon elcsúsztam a friss hóban, jó pár métert repült a kezemből, majd a hátán a hóban ért földet. Semmi baja nem lett szerencsére. Ilyenkor jól jönne egy víz és ütésálló. Fényképezőgépem már régóta megvan, de nincs mindig nálam. Egy nagyobb lámpát viszont beszereztem, mert sötétben már nagyon hiányzott, nem szeretek bóklászni a zseblámpa kis fényénél, főleg amikor többen megyünk.

· Milyen módszerrel közelíted meg a ládákat, (előkészületek, utazás, térkép tanulmányozása)?

Próbálom memorizálni a számomra érdekes ládákat. Mivel sokat utazom, így igyekszem felkészülni az útba eső ládákból. Nyomtatom a ládaleírásokat, van bőven belőle a kocsiban. De nem esem kétségbe, ha olyan környéken járok, ahol nincs számomra ismerős láda. Rendszeresen letöltöm a ládaleírásokat, és bárhol, bármikor meg tudom nézni. Sokszor szükség is volt már rá, többek között azért is, mert egyre gyakrabban a megtalálás után kezd igazán érdekelni a rejtés oka, és ekkor olvasom el a leírásokat.

Általában kocsival közelítem meg a ládákat, jó időben előfordul a biciklis megközelítés is. Szeretek minél közelebb menni kocsival, így több idő marad az láda környezetére, a táj vagy környezet szépségeire, a fotózásra. Persze ahol a túra maga a lényeg, ott a gyalogos megközelítést preferálom. A biciklivel jól megközelíthető ládákat a jó időre hagyom, ilyenkor biciklizéssel kombinálva megy a ládakeresés. Szerencsére a biciklik beférnek a kocsiba, így távolabb is el lehet menni tekerni.

· Változik a "keresési módszered", jobban észreveszed az árulkodó jeleket a rejtés közelében, vagy csak a műszerre hagyatkozol?

Ezt szerintem nem is nagyon kell részletezni. Minél többet foglalkozol valamivel, annál jobban fog menni. Egyre gyakrabban előfordul, hogy mire elővenném a kütyüt, már meg is van a láda. Vagy a láda közelében már nem a műszerre hagyatkozom, hanem a szememre. Egyre rutinosabban nézem a lehetséges rejtekhelyeket.

Nincsenek megjegyzések: