A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.
Először is szeretnénk boldog, ládákban gazdag új évet kívánni!
Nagyon örülünk hogy mi is a kiválasztottak közé tartozunk, és az e-mail annyira feldobott, hogy az elolvasása után szinte az egész éjszakát átbeszélgettük, nosztalgiáztunk. Nagyon sok vicces, érdekes, szép dolog jutott az eszünkbe, 
amikben talán nem is lett volna részünk ha nincs ez a játék. És ami kezdetben játéknak indult, az mára már függőség lett! Szinte nem is tesszük ki a lábunkat otthonról amíg utána nem járunk, hogy ahova megyünk ott nincs-e véletlenül elrejtve egy ládika... :-)
Nagyon örülünk hogy mi is a kiválasztottak közé tartozunk, és az e-mail annyira feldobott, hogy az elolvasása után szinte az egész éjszakát átbeszélgettük, nosztalgiáztunk. Nagyon sok vicces, érdekes, szép dolog jutott az eszünkbe, 
amikben talán nem is lett volna részünk ha nincs ez a játék. És ami kezdetben játéknak indult, az mára már függőség lett! Szinte nem is tesszük ki a lábunkat otthonról amíg utána nem járunk, hogy ahova megyünk ott nincs-e véletlenül elrejtve egy ládika... :-)Hogy honnan ismerjük a geocachinget? Pár napja volt egy éve hogy először hallottunk róla (2006 december, Fókusz c. műsorból - azóta már többször hallottunk róla a tévéből és a rádióból is). Megkerestük az interneten hogy mi is az pontosan, és rögtön első látásra beleszerettünk! Első próbálkozásunk az "Esztergomi séta" volt, térképekkel, fényképekkel és jegyzetekkel felszerelkezve indultunk útnak. És sikerrel jártunk! Azt hiszem a ládázóknak nem kell mondanom milyen érzés volt - fantasztikus! Akkor még fényképezőgép és gps nélkül működtünk, mára már azt is beszereztük.
A gc megismerése előtt nem sokkal kezdtünk el komolyan túrázni. Akkor még nem is sejtettük hogy egyszer-kétszer milyen kincsek mellett haladtunk el. Az, hogy a gc-re rátaláltunk feltette az i-re a pontot - így már több célja és motivációja is van a túráinknak. Kezdetben gps nélkül kerestük a ládákat, csak a térképre hagyatkozhattunk. Így néha figyelmetlenségből, néha pedig a gyengébb leírás miatt gond volt a ládák megtalálása. De soha nem adtuk fel. Sokszor a logokból kaptuk meg azt a pici segítséget, ami kellett a ládáig vezető úthoz. Ma már (a tapasztalatnak köszönhetően) messziről kiszúrjuk a ládához vezető kesser-ösvényeket, álcázott rejtekhelyeket. A fórum segítségére nem volt szükségünk, mert nem találkoztunk olyan problémával, amit mi magunk nem tudtunk volna megoldani. Ha lehetne egy javaslatunk: a csak térképpel keresők számára nagy segítség lenne ha egy picit részletesebb leírást olvashatnának a láda helyéről (persze ez nem minden ládára vonatkozik, a legtöbb helyen szuper leírást mellékel a rejtő).
Saját rejtésünk egyelőre nincs, mégpedig két okból: kb. 2 hónapja van gps-ünk (Garmin E-trex H), ami nélkül ugye nem lehet rejteni. A másik ok pedig, hogy még keressük a megfelelő helyet, de már csak egy kis idő kérdése... :-)
A gc megismerése előtt nem sokkal kezdtünk el komolyan túrázni. Akkor még nem is sejtettük hogy egyszer-kétszer milyen kincsek mellett haladtunk el. Az, hogy a gc-re rátaláltunk feltette az i-re a pontot - így már több célja és motivációja is van a túráinknak. Kezdetben gps nélkül kerestük a ládákat, csak a térképre hagyatkozhattunk. Így néha figyelmetlenségből, néha pedig a gyengébb leírás miatt gond volt a ládák megtalálása. De soha nem adtuk fel. Sokszor a logokból kaptuk meg azt a pici segítséget, ami kellett a ládáig vezető úthoz. Ma már (a tapasztalatnak köszönhetően) messziről kiszúrjuk a ládához vezető kesser-ösvényeket, álcázott rejtekhelyeket. A fórum segítségére nem volt szükségünk, mert nem találkoztunk olyan problémával, amit mi magunk nem tudtunk volna megoldani. Ha lehetne egy javaslatunk: a csak térképpel keresők számára nagy segítség lenne ha egy picit részletesebb leírást olvashatnának a láda helyéről (persze ez nem minden ládára vonatkozik, a legtöbb helyen szuper leírást mellékel a rejtő).Saját rejtésünk egyelőre nincs, mégpedig két okból: kb. 2 hónapja van gps-ünk (Garmin E-trex H), ami nélkül ugye nem lehet rejteni. A másik ok pedig, hogy még keressük a megfelelő helyet, de már csak egy kis idő kérdése... :-)
Nincs kedvenc ládánk, és olyan sem ami nem tetszett volna. Előfordul, hogy a láda minősége nem a legjobb, de olyankor a rejtekhely vagy a környék általában kárpótol. És ez fordítva is igaz. Volt olyan hogy nem a legideálisabb helyen találtunk egy fantasztikus ládát. Minden találatnak megvan a maga szépsége. Általában a leglátogatottabb ládák vannak a legjobban karbantartva. A com.-os ládákban semmi különöset nem találtunk, hacsak nem azt a két TB-t, amikhez eddig szerencsénk volt. Az viszont nagy élmény volt!Kesser-találkozóra és hasonló rendezvényre még sajnos nem sikerült eljutnunk, mert vagy nem felelt meg az időpont, vagy nagyon távoli helyen tartották. De reméljük a közeljövőben sikerül eljutnunk egy versenyre vagy összejövetelre.
Végül megosztanánk pár sztorit, amik a legemlékezetesebbek számunkra.
A GCFSZI megkeresésére első alkalommal májusban indultunk. Térképpel, leírással és lelkesedéssel indultunk útnak. A leírás szerint a túraútról egy kis ösvényre kellett rátérni. Mi rá is tértünk (kétszer is, két hét különbséggel :-) , csak később jöttünk rá hogy a nagy izgalomban korán tértünk le... Azt már nem is mondom hogy mindkét alkalommal másfél órát keresgéltünk, az egész környéket feltúrtuk, mégsem találtunk semmit. :-) Végül júliusban sikerült megtalálnunk. Térkép tanulmányozás közben jöttünk rá hogy eddig rossz helyen keresgéltünk. De legalább emlékezetes kirándulás maradt!
Visegrádi kirándulással összekötött ládázás alkalmával találkoztunk ZZR-ékkel. Amerre jártunk, mindenhol összefutottunk velük. A GCEMH láda keresését éppen készültünk feladni egy órás keresgélés után. A ládától kb. 5 méterre voltunk, mikor megelőztek és lecsaptak a rejtekhelyre. Kicsit beszélgettünk, aztán ők erre, mi arra vettük az irányt, mégis összefutottunk még 2 láda közelében. Az egyik ládánál segítséget is kaptunk tőlük (Köszi!). Ez is egy élményekben gazdag nap volt.
A GCGARD felkutatásánál még nem volt gps-ünk, így a romoknál nem maradt más választásunk, mint minden kő alá bekukkantani, minden gyanús helyet átkutatni. Már a rejtek közelében voltunk, mikor megjelent egy kerékpáros férfi, és egyenesen felénk tartott. A szomszédos bástyához ment, és eltűnt a romok között. Próbáltunk úgy tenni mintha csak turisták lennénk és érdeklődve nézelődtünk. Mint utólag kiderült ez nem igazán sikerült.:-) Miután bejelentettük a megtalálást, kaptunk egy e-mailt amiből megtudtuk hogy Attibatit láttuk, és kölcsönösen nem mertük megszólítani egymást, mert nem tudtuk hogy ki mi járatban van, pedig mindenki mindenkinek gyanús volt. :-) Így utólag visszagondolva muris helyzet volt.
Reméljük még sok ilyen érdékes élményben lesz részünk a gc-nek köszönhetően. Köszönjük hogy megoszthattuk veletek a tapasztalatainkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése