1. Tasmán félsziget
(bolyak)

Először a Tasmán félszigetre mentünk. Rögtön megkerestük a Mozaikpadló nevű ládát.
Tényleg olyanok voltak a sziklák, mintha szabályos négyszögletes kövekből rakták volna le.


Utána megnéztünk egy tasmán ördög rezervátumot.
Direkt az etetésre mentünk, mert azt hallottuk, hogy azt feltétlenül meg kell nézni. Négy ördög volt egy kifutóban, pont akkor ébredeztek amikor odaértünk, de rögtön acsarkodva elkezdték egymást kergetni. Később jött a gondozó és bedobott nekik két oposszumdarabot, pillanatokon belül szétcincálták, de nem álltak le nyugodtan enni, hanem mindegyik egy véres húscafattal a szájában tovább kergette a többit. Hát nem mondám, hogy valami nagyon aranyosak voltak.


Állítólag az elmúlt 10-15 évben az összes szabadon élő tasmán ördög beteg és ez a betegség elég hamar meg is öli őket. Amíg meg nem találják a betegség ellenszerét, addig ilyen parkokban elkülönítve nevelnek egészséges példányokat, hogy nehogy teljesen kihaljon ez a faj is, mint a tasmán tigris.

Itt a félsziget déli részén van Port Arthur, egész Ausztrália legnagyobb és leginkább egyben maradt börtöntábora, egyik a legelsők közül ahová a fegyenceket hozták Angliából.

A belépő elég húzós, 57 dollár volt a családi jegy, de itt tényleg van mit nézni, ráadásul tartalmaz egy sétahajózást is az öbölben. A romos főépületek mellett van egy csomó épségben maradt kisebb ház, amik be vannak rendezve, így tényleg érdekes az egész. Simán egy teljes napot el lehet itt tölteni.
Ez a kép a börtönkápolnában készült, ahol kb. 50x50 centis, falakkal elkülönített kaducokban álltak a fegyencek megbilincselve.

Itt a közelben meg akartam volna keresni még egy ládát a Tasmán Boltívet, ez egy Earth Cache lett volna.
Ezt azt hiszem külön töltöttem le, rosszul, csak a koordináták voltak meg, a leírás nem, így fogalmam sem volt hogy mit kell leolvasni. Egy csomó mindent lefényképeztem, de itthon derült ki, hogy nem azt ami kellett volna.

Sebaj, a látvány mindenképp megérte, hogy megkeressük.


Nincsenek megjegyzések: