Aranyvadászat gyalog
(Kessinger Pál)

Első elsőm a Csóri Csuka és egy Horog (GCCsHo) volt.


GPS nélkül, a netre feltöltött, s a mindentudó telefonketyerémre áttöltött térképet követve leltem meg eme rejteket. Nem aludtam előző éjjel sokat az izgalomtól, hiszen már este láttam, hogy tőlem nem messze egy szűz ládika van… Hajnalban, már az öt órai csóri busszal elindultam az Ős Fehérvárról, csakhogy meglegyen az első elsőm. Tudom ez a játék nem erről szól, de ha egyszer ennyire közel van, akkor kihagyhatatlan szerintem…

A nagy sietségben nem is néztem a napkelte időpontját, ezért Csóron majd félórát a buszmegállóban várakozva töltöttem, ugyanis olyan koromsötét volt, hogy nem mertem nekiindulni a vakvilágnak. (Akkor még nem volt meg a TG lámpicskum.) Végre! Megjelent az első reménysugár a hajnali égen. Rögvest nekiindultam, reménykedve, hogy egy kesser se volt ily friss, mint én. A térképet követve nem is olyan sokára elértem egy többtörzsű fához, ami gyanúsan közel volt a célhoz. Körbevizsgáltam, de sehol semmi. Nembaj, irány a következő hasonló fa. Ott sincs semmi. A harmadik fánál végre szerencsével jártam, megleltem a kincset! Éljen az első első! Az odaúton egész állatkerten ’verekedtem át’ magam: héja, nyulak, őzek, róka, meg kitudja mi még Isten állatkertjéből…


Visszafelé 7 kutya is megugatott, szerencsére csak ugatott… Ja, az elsőségem, mint később a logokból kiderült, csupán annak köszönhető, hogy kupec otthon felejtette a koordinátákat…


Második elsőm a Móri bor (GCmobo) (ID=12082 ládája). Meglátni és nekiindulni. Végre megint egy közeli láda! Ollé! Iskola után irány a buszvégállomás a kinyomtatott ládaleírással és a GPS-be töltött koordinátákkal. (Köszönet Peter68-nak a GPS biztosításáért!)


-----------Akloz
A buszutazást végigizgultam, nehogy valami autós kesser, esetleg helyi erő meg ne fosszon az elsőségtől. A multi városi pontjai elég gyorsan meglettek, bár az elsőnél volt egy kis vacillálás, hogy mi is lehet a helyes megoldás. Már csak a láda van hátra… Igen ám, de mi van ha valaki a ládánál kezd? Szerencsére ezen eset itt nem forgott fenn, de majd meglátjuk, hogy biza ez is előfordulhat. Amikor megállt mellettem egy motor, rajta egy kessergyanús emberrel, elszálltnak láttam az elsőségemet. De nem! Volt olyan udvarias, hogy bevárt, amíg odaérek gyalog a ládához és nem előzött be, pedig megtehette volna, ott volt a motorja… Akloz egyébként ferihegyi szolgálat után volt útban haza, Győr felé.

Tomki
---------------tomki

Miközben a ládát keresgéltem, kocsizaj s megérkezik tomki is, Pápáról. A logolást már közösen végezzük. Hazafelé tomki elvitt a Fehérvár felé menő buszig, és még azt is megvárta, hogy megnézzem mikor jön, mert ha soká, akkor elvitt volna Fehérvárra. Nagyon rendes embernek ismertem meg Őt is és aklozt is. Ez már egyébként a sokadik eset volt, hogy geoládázás közben összefutottam eddig ismeretlen kesserekkel és barátságban váltunk el. Igazi jó, közösségépítő játék ez!




Harmadik elsőm az Abai háromszögletű templom (GCABA) (szintén ID=12082-láda). Na, erre se kellett sokat várni a móri elsőség után. Mechanika zárthelyi után a koliba érve első mozdulatom a gép bekapcsolása, mint mindig (gépfüggő vagyok :P). Kezdőoldal természetesen mi más, mint a geocaching.hu… És ezen az oldalon mit látok? Új láda a környéken. Na uccu neki a menetrendnek, mikor is megy az első busz Abára, alig 40 perc múlva már vígan kocogok a láda felé, na a kocogás azért túlzás. Meg is lett a ládika hamarost, bár egy eléggé jellegtelen, a jól kidolgozott multiba nem illő helyen. Ezt a logban szóvá is tettem, s kedves kollega hamar meg is keresett, hogy akkor esetleg tudnék-e jobbat. Tudtunk. A végláda helye sokkal jobb lett, már csak azért is, mert a rejtő másik, a szomszédos Soponyán percekkel ezután megjelent ládájával úgymond összefonódik, a kettőt együtt érdemes keresni. Meg kell jegyeznem, hogy ez az első megtalálás nem jöhetett volna létre Peter68 szívessége nélkül (GPS). Köszönet neki! No, visszatérve a megtalálásra. Épp jövök ki a sisnyásból s talán ha mentem 100 métert Aba felé, látom ám, hogy valakik megálltak kocsival a ládánál. Meglesem, kik lehetnek s milyen képet vágnak, hogy biza lecsúsztak az elsőségről. A kocsijuknál vártam őket. Mint kiderült, Ők rögtön a ládához jöttek, hogy elsők lehessenek, de hát keresztbe húztam a számításaikat. Idézet a logjukból: „Egyből a ládához, nehogy valaki megelőzzön. Nem jött össze. Egy gyalogos ifjú megszállott kessertársunk megelőzött minket... Kessinger Pál személyében.”
------------------------------------------Hajo-ék

De nagyon rendes emberek lévén, miután kiderült, hogy mindnyájan Fehérváron lakunk, felajánlották, hogy hazafuvaroznak. Igazán rendes emberek. És a történet itt nem ér véget, hiszen hamarosan kezdődik az egész elölről, ugyanis visszatérve a koliba első dolgom persze hogy a logolás… És mit látok??? Aba mellett, Soponyán újabb láda, szintén a Kessersztori kiagyalójától :). SMS Hajo-éknak, akikkel az előbb ismerkedtem meg, hogy biza van még egy szűz láda a közelben…
Látványtár Soponyán (GCSopo). Hamar visszajeleztek, hogy 10 perc múlva legyek a közeli buszmegállóban. Ez a ládika csak addig volt első nekem, amíg Hajo-ék be nem logoltak, így csak 2. lettem. Köszönöm ID=12082 kollégának ezt a sok szép ládát, s Hajo-éknak a fuvarokat. A Látványtárról csak annyit, hogy ott tényleg van minden... Még ölező is... (ez azért érdekes, mert én földmérő vagyok, s ez egy régi földmérő eszköz).

Szóval summa summárum (de szép kifejezés ez), első helyezéseimet vagy a kitartásomnak, vagy az udvariasságnak, illetve a vakszerencsének, esetleg a kesser bajtársiasságnak köszönhettem. Köszönöm az eddigi élményeket, mind maradandó kellemes élmény volt.
További jó keresést mindenkinek, és jó műholdjárást.

Egy „kesserkölyök”, Martin

Ő Martin, a kis Ata72. Legfőbb segítőm (és néha visszatartóm.)
Legújabb szórakozása, hogy kirándulás közben felrakja a két kis kezét kinyújtott mutatóujjal az ég felé, és mondogatja: Én egy csida-bida vagyok!
Gondolhatjátok milyen tempót diktál ilyenkor…
De ha épp nem játszik csigásat, egész jó köröket futunk mi ketten. Nyáron több alkalommal is tettünk 300 kilométer feletti túrát. Igaz, a megtett úttal nem arányos a láda megtalálások száma, de annyi baj legyen! A lényeg, hogy jót szórakozzunk, és kellemesen teljen a nap.


A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Mozgó:
Búcsú a Fekete-erdei mozgótól.
A feladat, hogy most nekünk kell új helyet találni a ládának a Duna parton, nagyon izgalmas volt.




Gánti Bauxit:
…Ami kis lépés a nagyembernek, az nagy lépés a kisembernek... (Niel Amstrong után szabadon). A Holdra emlékeztető Gánti Bauxit tanösvényen készült a fotó.





Nagy magyar armadia, Kecel:
Na innen két óra nézelődés után sem akart eljönni. A Pintér féle hadtörténeti kiállítás nagyon lebilincselő. Kis pihenés a nyári kánikulában és jöhet a következő harckocsi.





Sárpentele, Tornaerdő:
A sárpentelei tornaösvényt végig ugráltatta velem. Ő meg addig kerti törpéset játszott a padon ülve.




Váli templom:
Ez bizony drive-in a javából!




Don Quijote:
A tési (működőképes) szélmalom kulcsával.




Kamaraerdő:
Esti keresés a Kamaraerdőben. „De hol a láda?” felkiáltásokkal túrja az avart, ahogy kiszállunk az autóból. Petika, Molnár-sziget nevű virtuális ládájánál nem értette meg (és csalódott is volt) hogy miért nincs láda? Azóta nem viszem virtuális ládához…




Olimpiai park:
Itt, az Olimpiai park ládánál játszott először a benne lévő játékokkal. Azt nagyon jó volt látni! Azóta amikor megunja a molyolást, kiadja NEKEM(!) a parancsot: „Most elrakjuk, mert jön egy másik kisfiú! –majd visszateszi a dobozt a helyére.





Tornaerdő, Sárpentele 01:
Apa! Fogd már meg a pogimat! Nem tudok logolni!




e-Trex:
Majd én mondom, merre kell menni!




Magyarország közepe, Pusztavacs:
Ennél jobban nem lehet Magyarország közepén állni.




Örvényesi vízimalom:
Ez volt a leghosszabb túránk. Kettesben aznap 370 kilométert mentünk. Ez a fotó Örvényesen készült. A mai napig ez a vízimalom a kedvence. A „molnár bácsi” segédletével készíthetett lisztet a malomkerékben, sőt békák is voltak a vízben!...





User Hona:
Hurrá! Megint valami különleges… El kell rejteni az User Hona mozgóládát.

Egy „kesser”, Patikus

Kedves Patikus!

ID=12082 kolléga megbízott, hogy a Kessersztori számára készítsek egy riportot Veled, mint a ládászok egyik "korelnökével".

Megtisztelve éreznénk magunkat, ha megosztanád velünk néhány ládázással kapcsolatos gondolatodat.

Fotók: Patikus


-Milyen motiváció hatására kezdtél el ládázni túl a hetvenen?

2004 őszén már nyugdíjban voltam. Egyik hétvégén Gábor fiam szólt, hogy nem lenne-e kedvünk velük elmenni egy kirándulásra, ahol megmutatnák új hobbijukat, amiről eddig csak homályos fogalmunk volt: valamit valahol valamivel keresnek. A Balaton zalai oldalán egy nap kilenc ládát kerestünk meg. Így fertőződtünk meg. Az internettel is csak akkoriban kezdtünk foglalkozni. Télen felkészültünk és kora tavasszal önállóan nagy lelkesedéssel kezdtünk keresgélni. Szerencsére feleségem, Erzsi szintén kedvet kapott, így legtöbbször kettesben ládázunk.

Mallorka Mallorka, ládahely


-Korábban volt aktív természetjáró gyakorlatod?

Édesapám földrajz, természetrajz és testnevelő szakos tanár volt, gyermekkoromtól fogva mindig elvitt minden iskolai kirándulásra. Később is szabadidőnkben szívesen jártuk a hegyeket, majd amikor lehetett később a Magas Tátrát, az Adriát, majd a távolabbi országokat.

-Melyik a kedvenc saját rejtésed?

Talán az első. A kőröshegyi völgyhíd építése akkor kezdett látványosabb szakaszába lépni. Ilyen nagyszerű műszaki alkotás építése különleges élmény. Ezt keresték meg a legtöbben, eddig 369-en.

Természetesen van még több kedvencem, például a Horvátországi Krk szigeten. Több mint húsz évig nyaraltunk minden évben a szigeten Baskán.

Baskán
Az Adria egyik gyöngyszeme, csodálatos öblök, stb.
Baskán
Itt rejtettük el második ládánkat, hegyoldalban, páratlan kilátással a többi szigetre. 75 com-os látogatója volt eddig, ebből csak 20 magyar. Kedvencem még az utolsó, a tizedik is. A tolnai dombvidék egyik legszebb részén, Annafürdő. Parkerdő, tanösvények, tó, csend, nyugalom.

-Tényleg patikus a foglalkozásod?

Igen. Negyven évet dolgoztam Siófok Kiliti gyógyszertárban, 70-éves koromig, akkor mivel sajnos a családban nem volt szakmabeli utód, átadtam a patikát egy kollegának és megkezdtem a nyugodtabb, de aktív nyugdíjas életet. Alkalmanként, ha szükséges, szívesen helyettesítem kollégáimat.

MallorkaMallorka, ládahely


-Mit teszel a szemmel láthatóan jó kondíciód megőrzése céljából a ládázáson kívül?

Régen nagyon sokat sportoltam, ifjú koromban versenyszerűen is, többféle sportágban. Később sajnos a munkám miatt ritkultak a lehetőségek, de az úszás, kirándulás maradt.

Múlt év óta, egy váratlan betegség miatt könnyítenem kellett a túrákon, a nehezebb, sok emelkedőt kívánó ládák kimaradnak.

-Tudomásom szerint sokat jársz külföldre. Keresel com-os ládákat a határon túl is? Mi a véleményed a külföldi ládákról?

Utazni mindíg is szerettem. Az utóbbi tíz-tizenöt évben módom volt bejárni sok országot Európán kívül is, de ládakeresésre csak két év óta került sor, utazás közben.

Horvátországban aránylag sok a mikroláda.HorvátországbanSzlovéniában kevés láda van, pedig sok gyönyörű hely lenne még. Spanyolországban Mallorkán az idén hét ládát tudtunk megkeresni, néhány nagyon szép helyen volt. Minőségben Magyarország mindenképpen vezető helyen van.

-Nem vagy túl bőbeszédű a fórumokon. (Eddig összesen öt hozzászólásod volt.) Ennek ellenére figyelemmel kíséred azokat?

Nem jellemző rám a bőbeszédűség, inkább gyakorlati ember vagyok. Heti egy-két alkalommal azért megnézegetem a fórumot, de a vitákat nem szeretem. Inkább csak tájékozódom, milyen vitás kérdések vannak, merre vannak problémák, stb.

MallorkaMallorka, ládahely