Mi a bajuk a moderátoroknak? Elutasították a ládám.

Éppen most utasítottak el egy ládámat, de nem értem miért. Talán Ti tudtok segíteni abban, hogy rájöjjek mit hibáztam el. Itt van a láda leírása.


A ládát egy nagyon szép parkban rejtettem el. A legkönnyebb, vagy inkább a legolcsóbb megtaláláshoz kövesd az alábbi utasítást!

Menj végig a földúton, egészen a sínekig! Menj jobbra a síneken körülbelül 400 métert, ahol egy vasúti hídhoz érsz. Itt légy óvatos, mert a híd után a sínek elkanyarodnak, és nem lehet látni a közeledő vonatot! Tartsd be a következő tanácsot. Ha a sínpár zümmögő vagy magas hangot ad, akkor jön a vonat. Ekkor körülbelül egy perced van, hogy lehasalj a talpfákra és lelapulj, amíg a vonat elhalad. A vízbe is beleugorhatsz, ha az jobb megoldásnak tűnik, de lábbal előre ugorj, mert a víz csak k.b. 1 méter mély. Légy óvatos, amikor vizet érsz, mert tuskók vannak a mederben.

Ha sikerül átjutnod a hídon, akkor már könnyebben mennek a dolgok. Körülbelül 30 méterre találsz egy 2 méter magas kerítést. A kerítésen találsz egy lyukat, amin bejuthatsz valakinek a telkére. A tulajdonos hétköznap csak 6 óra után jön haza, ezért azt javaslom, hogy korábban keresd meg a ládát.
Amikor beérsz a telekre, figyelj a kutyára! Nem igazán vérszomjas, de azért jobb lesz, ha hozol neki valami kaját, amivel lekenyerezheted.

A telek túlsó végében van egy kis erdő. Nem tudom, hogy kinek a tulajdona. Menj keresztül az erdőn, és elérsz egy újabb kerítéshez. Ezen át kell mászod, mert még sehol nincs kiszakadva. Ennek a területnek egy nagyon öreg néni a tulajdonosa, ezért nem kell aggódnod, hogy elkap. Csak a botjával veri a teraszkorlátot és kiabál. Ha az ő udvarán is átérsz, akkor megint egy erdőbe jutsz. Nagyon figyelj oda a Park Rangerekre! Általában olíva-zöld egyenruhát és fegyvert hordanak, így elég könnyű felismerni őket. Légy nagyon óvatos, mert ha nincs engedélyed, akkor letartóztathatnak birtokháborításért, vagy kidobhatnak. Ha erdészt látsz , dugd el a GPS-t, mert tudják mi az!

Amikor odaérsz a ládához, akkor szükséged lesz egy kicsike ásóra. Az a fajta is megfelel, amit a feleséged használ a kertben. Az ásóval szurkáld meg a talajt, mert a láda el van ásva. Ha sok növényt kiásol, akkor jól rejtsd el őket a fák mögé, nehogy gyanút fogjanak a Park Rangerek.

Felesleges fémkeresőt hoznod (habár sok más tárgyat találhatsz vele a környéken), mert a láda egy dunsztosüveg műanyag tetővel. Ha mégis találsz más tárgyakat is, akkor jól dugd el őket, mert ha a Park Rangerek meglátják nálad, akkor azokat elveszik, téged pedig megbüntetnek. Jó sok ilyen tárgy van egyébként, tehát tegyél el néhányat, mert az E-Bay-en könnyen el lehet adni őket.

Van egy alternatív módja is annak, hogy bejuss a parkba. Menj oda a főbejárathoz és vegyél egy belépőt 3 dollárért, de azt hiszem a legjobb az, amit fentebb leírtam. Ha mégis a főbejáraton akarsz bemenni, akkor küldj egy e-mailt, és én megírom a koordinátákat.



Írta: Jerry Carter, alias El Dumbass
Eredetileg megjelent: todayscacher

Három "kesserkölyök", Ákos, Koppány és Botond

Boxos három fia:

babafalva.hu vonalzó

babafalva.hu vonalzó

babafalva.hu vonalzó





Legnagyobb fiam életéből a kesserbébi korszak kimaradt. Négy éves volt Ákos, amikor felesleges energiáinak hasznos lekötésére belevágtunk a keresgélésbe. Számára a ládák felkutatása komoly harcászati cselekmények sorozata. Gyakorlatilag minden honfoglaló eszközt képes bevetni az ügy sikerének érdekében.







A képen, ha jól emléxem éppen a bokroknak álcázott törökök felett aratunk fényes diadalt és foglaljuk vissza a Gyertyános kilátót. Itt már középső fiunk Koppány is velünk volt. Neki már bőven kijutott a kesserbébiségből. Volt már pelenkázva vadetetőben stílszerűen a sárga jelzés mellett, motorháztetőn, valamint védett természetvédelmi területen. Ez utóbbit csak halkan merem leírni, mert engedélyünk az nem volt rá :)











Vele aztán sikerült kitapasztalnunk, mennyi felesleges dolgot lehet elvinni egy pár órás erdei kirándulásra. Kedvenc képemen például felázott erdei talajon kiskerekű babakocsival visszük éppen. A kocsi első kereke persze bolygókerék, ami a sima betonon is keresztbe áll. Ennek viszont az volt a nagy előnye, hogy egy egyszerű nehézségű, pár perces rejtésből is több napos extrém túlélő kalandtúrát tudtunk gyakran összehozni.




Persze aztán megtaláltuk azokat a szállítóeszközöket, amelyekkel célirányosabban szállíthatók a csemeték (vastagkerekes babakocsi, hátiülőke).














Gyermekeink nevelésében fontos szerepet játszanak túráink. A megfelelő ládák segítségével igyekszünk megismertetni velük kis országunk múltját, hogy megfelelő identitás tudattal rendelkező, természetbarát embereket faragjunk belőlük. Az ügy érdekében akár középkori nevelési módszereket sem szégyellünk igénybe venni.




Legkisebb fiunk Botond Zétény még nem volt velünk ládázni. Ennek ellenére Ő már kapott egy nagyon szép ajándékot a geocachingtól. Történt ugyanis, hogy születése előtt 8 hónapon keresztül próbáltuk eldönteni a két név közül, melyik legyen az igazi. Aztán a Botond név jött ki győztesen azzal a magyarázattal, hogy az benne van a naptárban is. Én végig Zétény párti voltam, ezért egy kicsit nehezen vettem a családi döntést. Az utolsó családi ládázásunk alkalmával, pontosan egy hónappal 3. fiunk születése előtt megkerestük az új szokolyai ládát, melyben ZÉTÉNY feliratú matricákat találtunk. Micsoda véletlen. Mint kiderítettem, macikupac volt az elkövető, így gyakorlatilag ő számunkra tiszteletbeli kesserkeresztapa lett. A sorsszerűség fokozása érdekében érdekes geoeseményt tervezünk jövő tavasszal a névadó ládánál: ide tervezzük Botond Zétény keresztelőjét. Még, hogy nincsenek használható ajándékok a ládákban...



A ládázások során sok színes egyéniséggel is összehozott már minket a sors: Ákos fiam sokáig fűzte Maci Lacit, hogy jöjjön el hozzánk házi kedvencnek, de technikai okok miatt elmaradt a fúzió.



Egy budakalászi büféssel elegyedtünk szóba, akinek meséltünk erről a geocaching dologról is. Azóta, ha jól tudom regisztrált is és van egy két megtalálása.

Egy „modera”, Barbárka

A moderátorok jobban szem előtt vannak, mint a többiek, ezért nagyobb az érdeklődés is irántuk. Itt Barbárka válaszolt kérdéseimre. Köszönöm a közreműködését.



-Hogyan ismerkedtél meg a geokesinggel?


2002 őszén, amikor már amúgy egy ideje volt GPS-ünk (nemmondomkimilyendenemgarmin), egyszer mudman azzal jött haza (abban az időben együtt voltunk), hogy olvasott valamilyen újságban erről a mókáról és próbáljuk ki. Az első ládamegtalálásánál (Bajtemetés) nem voltam ott, de a másodiknál (Aluljáró Classic) már igen és már kész is volt a fertőzés. :) Az első három ládamegtalálásomban egyébként az Asztalterítő és a Kámor szerepelt még. Ezek nagyjából ki is jelölik a preferenciáimat...

-Annak idején hogyan lettél moderátor?

Kumin Feri (izé, elnök úr...) kért fel minket. Nem mertünk nemet mondani. :) Mudmannal kettőnknek van egy moderátori szavazata. Többnyire annak a véleménye a döntő, aki előbb moderál, de szerencsére általában egyetértünk. Van, hogy mindketten írunk véleményt.

-Milyen saját elvek szerint moderálod a ládákat?

Alapelvem, hogy ami nem ütközik szabályba, az mehet. Bár keresőként leginkább a Snake-típusú ládákat kedvelem, moderátorként azt mondom, a legtöbb láda valakinek tud örömet szerezni. A kesserek felnőttek, a leírás alapján képesek eldönteni, mit akarnak megkeresni és mit nem. Van elég láda, mindenki válogathat kedvére. Tőlem mehet az igényes és ötletes budapesti láda is, szóval én alapvetően liberális (fél) moderátor vagyok.

Általában akkor nyomok nem mehetet, ha veszélyes helyen (kutyatámadás) van a láda, ha nagyon trehányul kidolgozott, meg persze ha szabályellenes (beteg ládája van a rejtőnek stb.). Azért ilyenkor is igyekszem segítőkész lenni és konstruktív kritikát gyakorolni.

Ha ráérek, olykor arra is veszem a fáradságot, hogy a leírás helyesírási hibáit kijavítva elküldjem a szöveget a rejtőnek, ahelyett, hogy csak megjegyezném, hogy "javítsd a helyesírási hibákat". Meg szeretek "okoskodni": ha tudok a helyről valami extrát (általában ez biológia-geológia-természetvédelem támájú dolog), ami szerintem hasznos lehet a leírásban, akkor azt megírom a rejtőnek. Általában be szokták tenni, ilyenkor örülök. :)

Különös figyelmet fordítok a védett természeti értékekre, mindig szóvá teszem, ha úgy látom, hogy a láda kihelyezése, keresése mondjuk denevérek telelőhelyét vagy taposás érzékeny sziklagyepeket veszélyeztet.

-Milyen bizarr/extrém esettel találkoztál moderátorként?

Nagyon durvára nem emlékszem. Néha elképesztő, hogy mennyire nem veszi a fáradságot a (többnyire kezdő) rejtő, hogy utánanézzen, miről szól a ládarejtés, mi kell hozzá. Ilyenkor fura dolgok bírnak születni.

-Változott az életstílusod a kesing hatására?

Előtte is túráztam, csavarogtam, de a geocachinggel mudmant is jobban rá lehetett venni az erdőjárásra, így még többet mászkáltunk a ládázás kezdete óta. Aztán persze ahogy jöttek a kessertársak, egyre nagyobb volt az inspiráció.
Engem a kütyük sosem kötöttek le, úgyhogy nem kezdtem el mindenféle hárombetűs elektromos izéket gyűjteni. Továbbra is a hagyományos "lánytérkép" (gyk. papírtérkép) híve vagyok, ez nem változott.

-Változott az életstílusod moderátorrá válásod hatására?

Rendszeresebben rá kell néznem a honlapra. Bár ezt nem mindig teszem meg.

-Kikkel szeretsz együtt ládázni, és miért?

HECT. :) Mert olyanok mint én. Szeretik a kilátást, a sziklákat, a sarat, az éjszakai erdőt, a becherovkát, a zsíros cupákokat, az irredenta nótákat. Nem rohannak ész nélkül a túrákon, de lehet velük teljesíteni, ha olyanjuk van. Az esték meg különösen sosem unalmasak velük. Olykor másokkal is voltunk kesselni, pl. Csuhással, Pupuval, ezek is jók voltak.
HECT-Milyen gyakran keresel ládákat?

Az elmúlt egy-másfél évben nagyon ritkán, mert szinte folyamatosan külföldön vagyok a munkám miatt (ez még 2008-ban is így lesz, utána remélem, ismét gyakrabban hódolhatok e szenvedélynek). Mostanság főleg HECT-túrákon és ládakarbantartás alkalmából keresek ládát. :/ Korábban (még a mudman felhasználónév alatt) szinte minden szabad időnket ládázással töltöttük.
A ládák engedélyeztetésével kapcsolatos dolgokat azonban igyekszem követni és ha időm engedi, részt is veszek az ezzel kapcsolatos tennivalókban (de azért ebben a témában az elért eredményekért főleg kuliszt illeti köszönet).

-Milyen típusú ládákat kedvelsz/nem kedvelsz?

A természeti környezetben lévők a kedvenceim, azok közül is a ritkás füves-sziklás, görbefás hegygerinceken lévők az abszolút liblingek. De jöhetnek a kulturális látnivalók (különösen szeretem a templomromokat), az ötletes multik, a kevesek által ismert kis érdekességeket bemutatók is. Kedvelem az egy fénykép + egy koordináta típusú leírásokat is. Nem szeretem ha szájbarágós a ládaoldal. Szép fényképek vagy érdekességek persze jöhetnek. Általában a nevesincs horgásztavak, a túlbonyolított megamultik és a százoldalas leírások nem jönnek be. Az alapelvem különben: (mint sok minden másban) itt is a társaság számít. A HECT-tel minden keresés vidám. :)

-Próbálsz elsőként megtalálni egy új ládát?

Moderátorként nem is tehetném, de amúgy se gerjedtem soha ilyesmire.

-Külföldön is kerestél már meg ládát?

Igen, főleg Felvidéken és Erdélyben. Most épp a boszniaiakra fáj a fogam, járok arra gyakran, de a ládákat még nem vadásztam le.

-Érdekelnek a Travel Bug-ok?

A legkevésbé sem.

-Tracket szoktál gyűjteni, vagy rajzolsz a Tuhu számára?

Egyszer voltam trekkelésen, azt élveztem. Most nincs GPS-em, úgyhogy ez szünetel. Különben sincs türelmem a kütyü nyomogatásához, a fiúk dolga. ;)

-Miért rejtettél saját ládát?

Mert "ezt másnak is látnia kell". Van néhány ládánk (mudman név alatt), melyek szűkebb pátriám (Sopron környéke) érdekességeit mutatják be egy bennszülött szemével, mások "klasszikus" túracélpontok Erdélyben.

-Számíthatunk még új ládá(k)ra Tőled?

Megeshet.

-Hogyan döntöd el merre keresel ládákat egy-egy alkalommal?

Kiválasztunk egy túracélpontot és a környéken lévő ládákat megkeressük. ;) Régebben csináltunk autós ládavadász ámokfutásokat, de évek óta nem vettem részt ilyenen.

-Hogyan szoktál oda utazni?

Tömegközlekedés, más autója, saját kocsi, mikor-hogy.

-Vesztettél el/találtál már valamit kesselés közben?

Nem emlékszem. ;)

-Kerültél már vicces/kellemetlen helyzetbe logoláskor/láda-visszarejtéskor?

Volt már olyan, hogy a fertődi ládát akartuk karbantartani és csomót kellett kóvályognunk, fényképezést mímelve, mert pont voltak a helyszínen, az mókás volt. De általában a vicces jeleneteket a kedves túratársak adják elő. Például a Szilicei-jégbarlangban a jégensízést vagy Kácson az éjszakai erdőben elalvás miatti elveszést...

-Szeretnél valamit megváltoztatni a kesinget körülvevő közegben?

Ezt a kérdést nem tudom igazán értelmezni. A kesing körüli közegen én a tőlünk többé-kevésbé független tényezőket értem, azt igyekszünk megváltoztatni (pl. hivatásos természetvédők hozzáállása a játékhoz).

-Mi a véleményed a mozgó ládákról?

Mivel én főleg természetvédelmi szempontból nézem őket, nem támogatom a szaporításukat. Ellenőrizhetetlen a mozgásuk és kellemetlenségeket szerezhet az egész játékostársadalomnak, ha netán fokozottan védett területre pottyantja őket valaki. Ha lehet, ne legyen több belőlük...

-Mi a véleményed a külföldön rejtett magyar ládákról?

Sokat megkerestem, tetszettek. Ha valaki tudja vállalni a karbantartásukat vagy virtuálisként telepíti őket, akkor hajrá, szaporodjanak, ismerje meg minél több játékos a határainkon túlra került emlékeinket, a természeti látnivalókat.

-Részt szoktál venni a versenyeken?

Többnyire igen. Néhányszor hiányoztam csak, de mindig igazoltan (családi esemény, munka). :)

-Milyen kütyüket cipelsz magaddal kesseléshez?

Fényképezőgépet - Canon EOS 350D + SIGMA 17-70 (de azt amúgy is viszem mindig mindenhova) meg fejlámpát. A többi kütyütől idegbajt kapok, a GPS-t is beleértve. Mondjuk ők is tőlem: mind lefagynak a puszta érintésemre. Ezért csak analóg cucc jöhet szóba, papírtérkép és iránytű. ;) Hozza más a GPS-t. Kütyüparazita vagyok.

-Melyik láda nyújtotta a legnagyobb élményt/örömet, csalódást/bosszúságot?

A bosszúságokat hamar elfelejtem, úgyhogy ilyesmiről nem tudok beszámolni, pedig biztos volt...

Nagy élmény...? Rengeteg. Mindegyik börzsönyi kesselés, szülinapi túrák (Börzsöny, Zemplén, Mecsek), éjszakai bevetések, fogarasi ládarejtés, szilveszter a Gerecse tetején... Ládák: Kámor, Tarjánka, pilisi Snake-ládák, zempléni Pengő-kő...
Legutóbbi nagy élmény a Pádis tövében a GCBOGA láda keresése volt. A fennsíkon hó, lejjebb színes erdő, hatalmas szél, kilátás a Valea Rea-ra... gyönyörűség!

-Van valamilyen különleges cél, amit szeretnél a kessiggel kapcsolatban elérni?

Élvezni tovább a játékot nyugodtan, úgy, hogy mindig legyen elég megtalálatlan láda, ami közül válogathatok.

Egyesületi tagként nagy örömömre szolgálna, ha sikerülne tető alá hozni egy minisztériumi szintű állásfoglalást a játékkal kapcsolatban, ami lehetővé tenné annak egységes kezelését és azt, hogy a turistautak mentén lévő virtuális ládákat csak bejelenteni kelljen, ne engedélyeztetni.

Ide kapcsolódik, de pont az ellenkező irányú cél, hogy szeretném, ha a játékosok igyekeznének a természetvédelem érdekeit is megérteni és nem csípőből tüzelni minden nemzetiparkos véleményre (tisztelet a kivételnek). Ha kicsit kedvesebb lenne a hangnem a gc fórumon, több időt töltenék az olvasgatásával és a természetvédelemmel kapcsolatos félreértések tisztázásával, az indulatok csillapításával.

-Milyennek képzeled a magyar geokesing jövőjét?

Úgy gondolom, hogy a geocaching elsősorban JÁTÉK és jó lenne, ha mindenki így tekintene rá. Nem kéne olyan véresen komolyan venni magát senkinek... :)
No, de hogy valami konkrétabbat is mondjak. A geocaching véleményem szerint már nem működhet az MGKE nélkül, a non-profit jelleg biztosítása és a hatósági ügyek miatt. Ugyanakkor az egyesület működése reformokra szorul, amelyek reményeim szerint hamar véghezvitetnek.

Amit (MAGÁNEMBERKÉNT) szeretnék másmilyennek látni:
- nagyobb szigor a ládakarbantartással és az elérhetőség megadásával kapcsolatban;
- jobb, intézményesített kapcsolat a .com-mal;
- az állandó moderátorok egyharmadának lecserélése támogató tagok közül való játékosokra, mondjuk féléves váltásban, forgószínpad-szerűen;
- több játék, kevesebb fórumozás... jó, tudom, ez szirupos mese... :(

Véleményem szerint sem az ultraliberális, sem az ultrakonzervatív irányzatnak nincs jövője. A demokrácia (népképviselet) itt is csak korlátok között működhet, van, ahol van helye (szabályok), van ahol nincs (hatóságokkal való tárgyalás). Továbbá jó, ha van egy megfellebezhetetlen tekintély, akinek a szava számít a nehezen eldönthető dolgokban. Szóval, jó, hogy végső kontrolként ott van Kumin Feri, akinek a személye biztosíték arra, hogy a játékkal kapcsolatos eredeti elképzelések és értékek (pl. non-profit jelleg) megmaradnak.

Katicák vagy csótányok: Bogarak
(jppj (J&J))

Ez az írás azért született, mert kicsit csodálkozva olvastam, hogy nagyon sokan, még a gyakorlott ládázók közül is kicsit ellenszenvesen viszonyulnak a „vándorbogarak”-hoz. Gyakran olvasható, hogy „nem érdekel”, „ez a gc.com játéka”, stb. Hát igen, ahogy a geocachinget, a Travel Bug-ot (TB) is Amerikában találták ki.

Ráadásul nagyon sok elveszik a TB-okból Magyarországon, és ez szerintem nem azért van, mert szándékosan ellopják, hanem azért, mert nem ismerik a működésüket.

Igaz, hogy mi sem vagyunk elszánt bogarászok, nem szoktunk ládát keresni csak azért, mert „bogár” van benne, de azért már elég sokat továbbutaztattunk. (Azokat az utazókat, amelyeket továbbvittünk, itt láthatjátok)

A TB egy vándorló ajándék, amit kölcsönbe kapsz, valahol megtalálod, és egy másik ládába berakod. Persze, mit se érne a dolog, ha nem tudnád, mi lesz a sorsa. Ezért a TB-ok egyedi azonosítószámmal rendelkeznek, és az Interneten a geoládákhoz hasonlóan saját oldaluk van, ahol a megtalálást és rejtést log beírásával követik. (Kb. Olyasmi, mint egy mozgó láda).

A logoláshoz kell egy kis nyelvtudás, (elsősorban angol, de más nyelveken, pl németül, csehül, hollandul stb. is vannak logok) de nem igényel felsőfokú nyelvvizsgát.

A technikai részletekről itt nem akarok sokat irni, magyarul olvashatjátok a „kessersztorin”, a „gc.hu FAQ”-ban, vagy angolul a „gc.com”-on.

Egyébként vannak magyar (csak a gc.hu-n jegyzett) TB-k is, pl. a Geoszöcske, de ezeknek nem lévén nemzetközi azonosítószámuk, csak a magyar (gc.hu-n jegyzett) ládákba rakhatóak. Éppen ellenkező a helyzet a nemzetközi bogarakkal: csak olyan .hu-ládába rakhatóak, amelyek a .com-on is be vannak jelentve. (Általános vélemény, hogy a gc.hu oldal sokkal jobb, mint a gc.com, de ez nem mondható el a TB-k követéséről, ahol a magyar lap messze mögötte áll a nemzetközinek.)

A mi bogarászkarrierünk is éppen egy „magyar TB” megtalálásával kezdődött. Megtetszett az ötlet, de szűknek találtuk az országot, így utánanéztem, hogyan lehetne .com-os TB-t inditani. (Ebben talán mi voltunk itthon az elsők, bár nem biztos)

Első probléma az azonosítószám megszerzése. Ez néhány fontért megoldható volt Angliából (más országokban is megvehető) és néhány nap múlva postán meg is érkezett, kis számozott fémlapocska formájában (Azóta több ingyenes lehetőség is van). Mivel a postaköltség kb. annyi volt, mint a TB ára, ezért mindjárt 2 db-ot vettünk, a fajlagos költség csökkentése céljából.

A következő feladat a TB aktiválása, vagyis a gc.com-on be kell jelenteni az azonosítószámot, ekkor létrejön a TB honlapja. A fémlapocska persze nem magában utazik, hanem valamilyen jellegzetes tárgyhoz rögzítve, és többnyire valamilyen céllal. TörpökÍgy elhatároztuk, hogy két törp-öt, Törppapát és Törpillát indítunk el, azzal a céllal, hogy a földet ellentétes irányban megkerülve jussanak vissza Magyarországra, esetleg útjuk során valahol találkozzanak is. Saját geoládáinkba helyeztük őket 2005 júliusában, kb. 30 km-es távolságba Budapesttől keletre [N47 43, E19 17] , illetve nyugatra [N47 35, E18 43] , és lestük, hogy most mi lesz. (Az egyes állomások koordinátáit közelítőleg adjuk meg)

A nyugati irányba tartó Törppapa volt a gyorsabb, bár vagy egy hónapig mozdulatlanul várta megmentőjét, aki végül megérkezett kisvuk személyében, és Zsámbéktol Vértesszőlősig [N47 38, E18 23] vitte. Ezután Hz következett, igy jutott a TB Tatáig [N47 28, E18 20] , majd skj vitte ki az országból Bécsbe [N48 12, E16 22] .
BurgtorA Flago nevű német ládász jutatta el az Atlanti Óceán partjára, Hollandiába [N51 44, E03 46] .
DeDobbeInnen kis tévelygés után átrepült a túlpartra, Georgiába, Atlanta közelébe [N33 43, W84 34] .
Boat RockItt Jimtrakay vette gondozásba, és jónéhány másik TB-vel együtt elindult Hawai-ra. Na, de itt csúful alakultak az események.

Kesserünk már hazafelé indult Hawai-ból, és indulás előtt a honolului reptér mellett levő ládába [N21 20, W157 54] helyezte a nála levő bug-okat, mikor a rendőrség rajtaütött.

HonoluluA láda ugyanis a reptér biztonsági zónáján belül volt, így elkobozták és Jimtrakay-t jól le....tolták. Szerencsére a TB-k elkobzásáról elfelejtkeztek, így azok visszautaztak Atlantába [N33 27, W84 35] ... (A ládát egyébként egy amerikai pilóta helyezte el, aki valószínűleg szabadon járkálhatott a területen. Ezután az incidens után a láda megszűnt). Szegény Törppapa ugy megijedt, hogy több ládát is végigjárt Atlanta körül, de nagyobb útra nem vállalkozott.
Healing WatersVégül erinorino lelt rá, aki Boston-i illetőségű, és magával vitte Massachusetts-be [N42 26, W71 07] .
BogletEz keletebbre van, mint Atlanta, így ellentétes volt a TB céljában megadott szabállyal, de legalább utazott egy kicsit. Erinorino azonban fél évig nem vitte tovább a TB-t (ez is csúnya dolog), úgyhogy meguntam a tétlenséget, és írtam neki, hogy mi lesz már....

Ekkor végül Boston mellett elhelyezte, és már vagy négyen továbbvitték, de csak néhány kilométerrel, úgyhogy még most is Massachusetts-ben van [N42 29, E71 53]
lookoutforcacheUtolsó megtalálója célzott rá, hogy Hawai-ba készül. Ajjjajj....

Eddig 24372 km-t utazott.

Törpilla júliustól októberig aludta Csipkerózsika-álmát, míg Esztelneki képében megjött a királyfi, aki a siroki vár ládájába [N47 56, E20 12] helyezte. Batka Mano találta meg, azonban ugy alakult, hogy nem tudta továbbvinni, és átadta Kunbela-nak, aki jökorát lenditett rajta, mindjárt Ausztráliáig [S31 58, E115 50] .
AustraliaItt találta a helybeli Dr Doc, aki éppen Londonba tartott, és úgy vélte, hogy ezzel közelebb viszi a céljához [N51 32, W00 09] . Nekünk azonban nem tetszett ez a megoldás, mivel a TB nem haladt át a dátumválasztó vonalon, így nem előre, hanem visszafelé haladt. Egy ideig kóborolt szerencsétlen Törplány a város körül, míg rátalált az éppen Londonban tartózkodó kesstársunk, Somloci, avagy gc.hu-s nick-je szerint Veszett disznó. Meglepődve írta a logjában, hogy egy magyar TB-t talált [N51 32, W00 22] .
BillercaiDickyEkkor elhatároztuk, hogy újraindítjuk TB-nket, hogy immár szabályosan is meg tudja kerülni a Földet, így megkértem a megtalálót, hogy hozza haza, és ő elhelyezte a budakeszi Vadas parknál. Úgy gondoltuk, hogy nem illik beleszólni egy TB életébe, és nem nyulunk hozzá, hadd menjen, amerre akar.

Ezután Cachelyuk [N47 29, E19 23] majd Csepipeti következtek, így jutott el a Domonyvölgyig [N47 38, E19 24] .

Itt kissé zavarossá vált a kép, mert Urbanferi (alias amoeba) találta meg, és innen nem volt róla több információnk.

2006 októberében elindultunk a Csepel szigetre, megkeresni a Szigetcsépi Hokonyvilág ládáját, ami igen ravasz rejtés, így kétszer is nekivágtunk, mire a végére értünk. A ládát [N47 16, E18 59] felnyitva Törpilla mosolygott ránk, alig hittünk a szemünknek. Hát ezután már kegyetlenség lett volna otthagyni. Később kiderült, hogy Urbanferi átadta Freddy-nek, aki Szigetcsépre vitte, de mielőtt logolta volna, mi megtaláltuk.

Nagyjából egy évvel ezelőtt, 2006 szilveszter éjjelén a Szádvár ládájába [N48 33, E20 40] tettük, ahol utolérte a végzet: nyom nélkül elveszett. Mivel azóta nincs róla hír, így végleg lemondtunk róla, felemásra sikerült útján 29575 km-t tett meg.

(A fotók a geocaching.com oldalairól származnak, de nem mindig a TB továbbvivője készitette.)

Bogárhatározó
Itt röviden ismertetjük a további utazó bogarak fajtáit (amennyire ismerjük)

Geocoin : Érme, amelynek mintáját egy gyűjteményből kiválaszthatod, vagy saját tervedet is megvalósítják, de nem olcsó, és csak nagy tételben érdemes vele foglalkozni.
Honlap: www.geocaching.com

Traveller Tag Itt regisztráció után ingyen adnak 5 azonosítószámot, amelyet aktiválás után fel lehet írni valamire, és útnak indítani. További azonosítókat vásárolni lehet. A Travel Bug-hoz hasonló számozott fémlapok is beszerezhetőek
Honlap: http://www.travelertags.com/

Geolutin: Ezen a lapon regisztráció után ingyenesen lehet azonosítószámot kapni. Nemcsak angolul, hanem franciául, németül, hollandul, lengyelül is elérhető.
Honlap: geolutins.com

Egy „újonc kesser”, Paul

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.
Paul levele:


Kedves Ládásztársak!



--Toscana EB 2007

Engem is elért az a megtiszteltetés, hogy feri60 felkért, hogy írjak magamról egy pár sort.

Az alapoktól kezdem: 10 éves voltam, amikor elkezdtem tájfutni, innen a természet, túrázás szeretete.15 évig elég komolyan versenyeztem, beutaztam Magyarországot és a környező országokat. Nagyon sokat túráztunk hátizsákkal is. Közben nagyon megszerettem a térképeket, sok tájfutó térképet javítottam ki. Ezután elkezdtem egy új sportágat, mégpedig a hegyikerékpárt. Ezt is nagyon komolyan vettem. Főleg maratoni versenyeken indulok, és általában a korosztályomban mindig a dobogón végzek. Nagyon sok túrát vezetek, mert a tájfutásnak köszönhetően kialakult egy olyan képességem, hogyha jártam már valahol, akkor oda mindig visszatalálok. Szinte lefényképezem a térképet, mindig benne van a fejemben.

1997-től a tájfutó barátaimmal elkezdtünk egy új sportágat itthon meghonosítani, a tájkerékpárt. Ezt pont nekem találták ki: tájfutás + MTB. 2002-ben indultam először a tájkerékpáros VB-n, és azóta a mai napig is válogatott vagyok. Rendszeresen indulok a VB, EB, VK futamokon. Több olyan tájfutót ismerek, aki ládázik (Zsorzs, VP, Bugár-o, Janó...). Zsorzs-tól hallottam a geocachingről. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, de még akkor nem volt kütyüm, így egy kicsit feledésbe merült a dolog.
Hosszú évek óta az egyik főrendezője vagyok a Crosskovács hegyi kerékpáros maratoninak. Az én feladatom a pályával kapcsolatos összes dolog. Pálya tervezése, felmérni az útvonalat, km beosztást, szint emelkedést, stb. Ehhez már nagy szükségem volt egy igazi GPS-re. Olyanra, ami bírja a strapát (ütés, rázkódás). Hosszú ideig kerestem az igazit, míg sikerült megtalálni: GSPMAP 60CSx. Több fajtát kipróbáltam, mire rájöttem, hogy milyen is kell (pl. szintet is mérjen).
------------------------------------------Fiammal

Eljött a múlt év közepe, amikor végre elkezdtem ládázni. Rögtön hatalmas lendülettel vetettem bele magamat. A ládáim többségét kerékpárral kerestem meg, így volt olyan nap, amikor 10-nél több ládát találtam. Ez egy kicsit rohanósnak tűnhet, de a környékemen (Pilis, Budai hegység) mindennap tekerek legalább 4 órát, hiszen edzenem kell. Úgy ismerem a környéket, mint a tenyeremet. A többi ládámat pedig megtervezem, úgy keresem meg, mintha egy tájfutó versenyen lennék: 2-5 ládát felfűzök egy sorban, és így keresem meg őket, általában már a család segítségével. A család nagyon sokat segít a keresésnél, míg én a kütyüt bámulom, Ők a kessercsapásokat figyelik - általában több sikerrel ...

Általában hétvégeken megyünk keresni, de amikor beindul a versenyszezon, akkor ez kicsit le fog sajnos csökkeni. Verseny előtt nem lehet, utána meg nincs erőm ...

----------------------------------Donovaly 2005 VB

Saját rejtésem nincs, de már gondolkodtam rajta. Van azonban egy bökkenő: a környékemen nagyon sok rejtés van, így csak távolabb tudnék rejteni - amit viszont nem tudnék lelkiismeretesen felügyelni. (ládakarbantartás).

A fórumot elég gyakran olvasom, és érdeklődve figyelem a mostani nagy vitát az egyesület körül. Többször kértem már segítséget a kütyük rovatban. Én is többször beleestem abba a hibába, hogy olyat kérdeztem, amire az a válasz jött, hogy „olvass vissza”, vagy „FAQ”. Szerencsére a fórum nagyon pörög és iszonyatos adat mennyiséget kell visszaolvasni, erre nincs mindig ideje az embernek. Most már azért kiismerem magam a fórumon.

Külföldi találatom még nem volt pedig elég sokat járok ki versenyezni, túrázni.

Vannak rejtések, amelyek nagyon tetszenek, vannak, amik nem. A leírásokból nagyon sok kiderül. Volt olyan láda, amihez 3-szor mentem vissza, mire megtaláltam a rejteket. Sok olyan doboz van, aminél a megtalálók már jelzik, hogy karbantartásra szorul, és mégsem történik semmi. Már előbb jeleztem, hogy én nem rejtenék a lakásomtól mondjuk 200 km-re ládát, mert nem tudnám karbantartani, ha történne vele valami.

Sajnos még közös rendezvényen, versenyen nem voltam, de valamikor csak fog sikerülni.

Egy „újonc kesser”, Affami

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.
Affami levele:



Évek óta összejárunk páran /akik a dc világában ismerkedtek meg/ egy „hubbulira”.
Tavaly Evetkééknél voltunk Debrecenben, mint jó házigazdák próbáltak változatos programot összeállítani. Akkor volt a virágkarnevál is, amire régóta kíváncsiak voltunk. Egyik délutáni időtöltés kirándulás volt a közeli Hármashegyre (GC3HEG), ahol házigazdánk egy kütyüvel a kezében és egy hangos felkiáltással (-mindjárt jövök!!) nekiiramodott egy dombnak. Visszaérkezése után pár kellemes órát eltöltöttünk még ott, közben mesélt a geocachingról.
Késöbb a hubon egyre többször elmesélte épp aktuális láda megtalálásának körülményeit, egyre több linket mutatott az oldalról hogy melyik ládákat lenne jó levadászni a környékünkön, meglepődtem, mert sok helyen jártam már. Egyik nap beizzítottam a PDA-t, és megkerestük egyik barátommal a GCOROK ládát. Pár perc keresgélés után meglett! Nagy öröm, rohanás haza új célpontot nézni. Aznap még 4 jelszónak örülhettünk. Megtalálásaim 85%-ánál társam volt Döme, akit a mai napig nem bírtam rávenni hogy regeljen, viszont a neve a logfüzetekben megtalálható.

Nem vagyok egy lusta disznó, de nem töltöttem minden hétvégémet a szabadban. Azonban azt vettem észre , mióta műanyag dobozokat (:D) hajkurászok, egyre többször kiszabadulok a számítógép varázsából. Azelött képes voltam néha 72 órát egyhuzamban előtte ülni, pedig egy játékprogram sincs rajta!


Kispályás foci és sárkányeregetés szinesíti életemet. Tagja vagyok egy Baráti Körnek , gyerekeknek szervezünk különböző programokat.

Nem szeretek segítséget kérni, inkább bogarászom órákig a netet arról, ami érdekel. Szerintem azon kevesek közé tartozom, akik a szentháromságot (FAQ, cachikett, szabályzat) végigolvasták a játék előtt, sok hasznos dolog van benne. Na meg ott a fórum ahol sok problémára megtalálja az ember a választ, ha veszi a fáradtságot és visszaolvas.
Kezdőknek ezeken kívül ajánlanám még hogy olvassanak logokat, sok hasznos morzsát lehet összecsipegetni.

Saját rejtésem még nincs, de szeretnék, épp egy ládasorozat összeállításán munkálkodom. Nagy vonalakban leírtam a moderátoroknak a tervezetet, megkérdezve, hogy egy ilyen ládának a moderáció során lenne e esélye, meglátjuk…..hasonló lenne mint a kisvasutak ládasorozat, csak más témában.
Mindenesetre egy nap alatt nem lehet majd begyüjteni !


Kedvelem BiharyG rejtéseit, nem „láda a fa tövénél, ágakkal letakarva” tipusúak. Továbbá a várakhoz, templomromokhoz rejtett ládák érdekelnek még , abban a korban épültek amikor nem mindennapi lehetett létrehozni ezeket az épületeket.

Eddigi megtalálásaim közül tetszett a GCSzfv, GCKoHe, GCSXSZ, GCSIOF.

Ha ki kell emelni egy találatot, akkor az mindenképp a GCTiBa, nem a rejtés miatt, hanem amit mutatott a láda, fantasztikus! Sokáig emlékezetes marad még GCSOML, a sikeres megtalálás után készült egy nem hétköznapi fotó, majd lesétáltunk a kocsihoz, na ott derült ki hogy a kocsikulcs kiesett a zsebemből, így nem volt más választás mint visszaloholni a kilátóhoz.
Amik nem tetszenek, azok a temetőhöz kötődő ládák, oda talán nem kellene…

Még egy dolog ami nem tetszik, ez pedig a mozgóládák megtalálásának lehetősége. Színesítik a játékot, azonban úgy érzem a szabályok nem jók. Jó lenne ha negyedévente csak 1 megtalálást engedélyezne a rendszer. Kezdőként nem tartottam etikusnak megtalálni egy olyan mozgót amit lakhelyemtől 5 perc sétával elérhettem volna ! Hogy miért? Mert 2 nappal azelőtt már megtaláltam! Pedig a szabályok engedték volna, hisz közben már 2 kesser újrarejtette.

Elkeserítő a ládák tartalma –szóvá tettem már a fórumon is- használt buszjegy,vonatjegy, édesség. Fel nem foghatom hogy felnőtt emberek a legelemibb szabályokat nem tudják betartani, és nem képesek arra hogy csak akkor cseréljenek ha olyan értékben tudnak beletenni, mint amit kivesznek . Az elején beszereztem jópár csereajándékot, ki csak akkor vettem valamit, ha számomra értékes holmit találtam . Van is egy Sagik érmém :)

Sajnos az angol nyelvtudásom elég kevés, így a .com-on csak a kötelezők erejéig tartózkodom. A TB-k bejelentéséhez azért nagy segítség volt a Kessersztori ;)
Ha találok, továbbviszem, -ezért is furcsa nekem hogy sokan arra panaszkodnak, nehéz a bejelentése, ezért nem viszik tovább- hiszen ha én be tudom jelenteni...

Rövid múltam miatt csak egy kessertalálkozón vettem részt, azonban ez a .hu-n nem kapott publicitást, sőt, volt egy parázs vita is emiatt a fórumon. Nem vagyok egy versenyző típus.
Talán ezért is nem érdekel, hogy elsőként találjak meg egy ládát. Na, nem mondom, mikor megjelent a GCVpS (megjelenés előtt 5 perccel kapcsoltam ki a gépet), majd 1 napra rá a GCVDKT, akkor motoszkált a kisördög. Aztán rájöttem, hogy mindegy hányadik az ember, a fontos az, amiért ott van az a láda, nem az hogy a logfüzetbe ki tette az első bejegyzést. Más kérdés hogy az mindig a rejtő :P

78 megtalálásom volt egy Mio P350-esen lévő IGO-val, amivel sokszor keserves volt a keresés a cél közelében. Akkor döntöttem el, hogy egy pontosabb műszert kéne beszerezni, amikor kudarcot vallottunk a Fülöphegyen (GC23A7), a fák alatt mutatott ide-oda, persze a láda nem lett meg.

A ládákat mindig kocsival közelítem meg , elfér benne a kinyomtatott ládaoldal, PDA, a függővé válás első komolyabb befektetése gyanánt egy Legend Hcx, Panasonic FZ7 fényképező, na meg kávé termoszban. Előző nap átfutom a becserkészni kívánt ládák logjait, sokszor jól jött mikor sikerült beazonosítani az előző megtalálók által a honlapra feltett fényképet. A cél közelében már figyelem az árulkodó jeleket.

Családomnak is kezd megtetszeni a játék, egyre többször kísérnek el, öröm nézni lányom arcát azután, amikor megtalálja a ládát .

Igazán sajnálom, hogy nem ismertem meg előbb ezt a játékot, mert az eddig meglátogatott helyek rengeteg élményt adtak. Egy biztos, az idei nyaralásunk szervezésénél fontos szempont lesz, hogy milyen ládák vannak a környéken. Tervben van még egy hosszú hétvége eltöltése „megfertőződésem” környékén. Reszkessetek debreceni ládák :)

Egy „újonc kesser”, Nebel

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.


Sziasztok!

Már az is érdeklődéssel töltött el, hogy létrejött ez az oldal, remek ötletnek tartom, hogy egy ilyen portálon is megismerhessük egymást egy kicsit jobban, mint a rövidke bemutatkozók vagy a ritka találkozók és versenyek alkalmával. Az indulás óta sokszor olvasgattam írásaitokat, történeteiteket és azon törtem a fejem, hogyan lehetne az oldaloz csatlakozni, mert jó érzés lenne egy ilyen közösséghez tartozni!
Aztán a megoldás az ölembe pottyant, feri60 megtisztelt bizalmával, hát itt vagyunk:

Nebel és a Csapat
A játékkal 2007 márciusában ismerkedtem meg, ami még külön érdekessége a dolognak, hogy kapásból külföldön.
Egy céges „összekovácsoló” tréningen voltam Csehországban ahol egy helyi – már aktív játékos – kollégánk vetette fel az ötletet, menjünk és keressünk meg egy laza séta közepette egy rejteket. Akkor még csak néztem rá, geocaching?? Az meg mi fán terem??? (Akkor még nem sejtettem, hogy néhány rejés esetében elég közel jártam a valósághoz ezzel a gondolattal) Szóval gondoltam magamban: veszteni valóm nincs, legfeljebb egy jót sétálunk az erdőben, amúgy is kedvelem az ilyesmit, jót fog tenni a sok megbeszélés után egy kicsit kikapcsolni. Aztán így is lett, hangulatos erdei utakon eljutottunk a célunkhoz, ott többek hatalmas turkálásba kezdtek a környező tereptárgyak alatt, fölött, között, még végül egy szerencsés felfedezte a rejteket egy fa gyökerei közt, széles mosollyal elővette a ládikót kinyitotta, loggolt, a többiek gratuláltak neki szóval mindenki rendkívül jól érezte magát, mondhatni egyedül én nem értettem, mi is történt valójában. Aztán visszafelé töviről hegyire kikérdeztem erről a játékról, az igazat megvallva akkor még csak maga a természetjárás illetve az új helyek felfedezése fogott meg a dologban. Hazatérve találtam rá az interneten a hazai weboldalra, beregisztráltam és meglepve fedeztem fel, mennyire körülöttem volt már ez a remek játék és nekem még csak fogalmam sem volt róla!!!

Az első hazai megtalálásom ugyan virtuális és multi volt (GCTVT) mégis, az önálló keresés és a sikeres első loggolás meghatározó élménnyé vált. Innen már egyenes volt az út, feleség beszervezése (először ugyanúgy nézett rám, mint én a kollégámra anno) aztán a felszerelés beszerzése. Szerencsére nem volt újdonság számomra a GPS technológia, munkám során sokszor alkalmaztam is már, igaz az „csak” közúti navigációval volt kapcsolatos. Néhány ládamegtalálási kísérlet során azonban szembesülnünk kellett a ténnyel, hogy igazi terepen a kézi számítógépen futó I-Go térkép nem a legjobb társ…



----------------GCGoHi
A GC.hu valamelyik fórumán (már elfelejtettem melyiken) olvastam néhány bejegyzést egy bizonyos GIS Russa nevű programról, nosza, rá is kerestem, letöltöttem. Nagyon kellemesen csalódtam a programban, elég jó minőségű térképekkel ügyes segítőnkké vált. Mindenkinek szívből ajánlom aki nem akar egyből több tízezret költeni komolyabb GPS készülékre, mi az első kb. 150 megtalálásunkat hoztuk vele tető alá! Természetesen a fejlődés nem állt meg, ma egy Garmin GPSMap 60CSx boldog tulajdonosa vagyok. Állandó kellék még a fényképezőgép, igyekszem mindenhol fényképezni egyrészt a magam örömére, másrészt színesebbé tenni az általunk írt logokat – mindenki örömére.

2005 augusztusában megérkezett családunkba kisfiunk, Gergő tehát egy –egy rejtek felkeresése igazi családi programmá vált. Egyre többször olvastam / olvasom a fórumot, néha írok is egy –egy főként TB-kkel kapcsolatos bejegyzést.
A fórum igazán hasznos forrásommá vált az egyesület életével, az általános játék részletesebb megismerésével kapcsolatos információk megszerzésére. Nagy segítség egy – egy kirándulási terv összeállításában az oldal, minden elismerés a szerkesztőknek! Talán ezért is határoztam el, hogy a magam módján próbálom támogatni az oldalt, augusztus óta az MGKE tagja vagyok.
Az azóta nagy kedvenceimmé vált „utazó ügynökökkel” és Geoérmékkel is a fórumból ismerkedtem meg, majd ennek folyományaként a nemzetközi (.com-os) honlap működésével, felépítésével is. Igaz az első „bogaramat” még nem mertem elhozni magammal, inkább figyelemmel kísértem a sorsát. Azóta ha találkozom ilyesmivel nagy örömmel segítem tovább „feladata” teljesítésében. Nekem a megtalálásán felül még egy plusz élményt jelent a történetüket, eddig bejárt útjukat és feladatukat figyelemmel kísérni, óriási dolog, hogy akár kontinenseket is ugorhatnak egy – egy játékos jóvoltából! Sajnos hazánkban egyre gyakoribb, hogy el – el tűnnek ezek a szereplők, igazán kár, mert érzésem szerint ezzel is színesebbé, szórakoztatóbbá válik ez a nagyszerű játék.


--------------------GCtav

Természetesen a megtalálások számával lehetőség nyílt saját rejtés megvalósítására is, ám ebből a szempontból egy kicsit szerencsétlen a földrajzi helyzetem, Budapesti lévén gyakorlatilag esélyem sem volt saját ládát publikálni a magyar oldalon. Ennek ellenére nem adtam fel a dolgot, egyik kedvenc fővárosi helyemen, a Margitszigeten mégis csináltam egy saját rejtést. Azt gondolom, sokkal több figyelmet érdemel a sziget, sok lehetőség van még benne, rengeteg külföldi kesser számára potenciális célpont, ezért is rejtettem a két már régen meglévő mikró mellé egy hagyományos nagyobb méretű dobozt.


----------GCVMMM

Első rejtésként azonban az összes elképzelhető hibát elkövettem, rosszul választottam meg a rejteket, rosszul mértem fel a „civil” forgalom nagyságát és az álcázás sem volt túl jó. Ennek folyományaként „természetesen” ki is fosztották a rejteket. Második nekifutásra már valamivel jobban sikerült a dolog, az újratelepítés után úgytűnik ez már biztosabb rejtek. Nagyon jó érzés amikor dicsérő logot olvashatok és természetesen elgondolkodtat amikor negatív kritikát kap a rejtés. Mindkettőhöz volt már szerencsém, de ez így természetes. Úgy gondolom előbb - utóbb a játékosok többsége szeretne saját ládikát rejteni és ez ugyancsak jó dolog, szerintem szervesen hozzá tartozik ehhez a játékhoz.



--------------------GCGuba


Mostanában már sokkal „szervezettebben” látunk neki egy – egy ládakeresős kirándulásnak, előre eltervezzük az útvonalat, a sorrendet és lehetőség szerint egy alkalommal több rejteket próbálunk felkeresni. Lassan, de biztosan szürkülnek a budapesti és környékbeli pontok, azonban biztos vagyok benne, még rengeteg új élményt rejt a jövő. Kedvenc rejtés típusunk nincs, egyformán szívesen látogatunk virtuális vagy éppen multi ládákat. Mindegyik fajtának megvan a maga szépsége, azt gondolom nem létezik sablon arra, hogyan kell a legkönnyebben megtalálni mondjuk egy hagyományos rejtést vagy éppen egy virtuálist.


Minden megtalálás hozott valami újat, vagy a rejtés módja, vagy a jelszó összeillesztés módszere vagy valami egyedi megoldás miatt. Persze azért idővel „ráállt” már a szem, mit is kellene keresni… Fő terveimben szerepel még (úgy is mondhatjuk nagyon fáj rá a fogam) felkeresni GCXC01 valamint GCLIK rejtek felkeresését, mindkettőt óriási ötletnek tartom!

Valahányszor külföldre jutottunk ott is igyekeztünk a lehető legtöbb rejtést megtalálni. Különösen nagy öröm volt Erdélyben hazai játékostársak által fantasztikus helyekre rejtett ládikákat felkeresni, de természetesen a helyi ládákat is szívesen felkutatjuk!



---------------Erdély GCPASO

Szerencsére egyre gyakrabban jelennek meg magyar vonatkozású külföldi rejtések, ezzel is színesebbé válik a geocaching palettája.
Idén megvolt az első rendezvényünk is a geoszilveszter keretén belül, igen jó érzés volt látni ennyi ismeretlen – ismerőst, próbálgattuk kitalálni melyik nicknév kit rejthet, aztán persze személyes ismerkedésre is sor került. Szuper volt az eddig „arctalan” logokhoz mostmár valóságos személyeket megismerni! Jó lenne több ilyen rendezvényt összehozni!

A végére már csak egy tisztem maradt, még valakit szeretnék bemutatni Nektek, szintén állandó kísérőnk a játék során, rendkívül barátságos, sokak által félreismert lényről van szó, ő nem más mint a kutyánk Mira, a Rottweiler – lány.
Járt már velünk sziklák közt, vízparton végtelennek tűnő legelőkön és sűrű erdőben 30 fok melegben és bokáig érő hóban remélem a jövőben sem lesz ez másként!
Bár találkoztunk már magát mindenhatónak képzelő vadásszal is aki nemtetszését fejezte ki, hogy az „ő” erdejében kutyával merészelünk kirándulni. De ez már egy másik történet!


Több vadászos/erdészes kalandunk volt, de a leggusztustalanabbul ez a figura viselkedett, erről logban is megemlékeztem (GCstha 2007.10.23 16:37)
Röviden annyi történt, hogy ez a rejtés (strázsahalom) olyan területen található, ami nem teszi indokolttá hogy kutyát nem vihetünk magunkkal (nem nemzeti park, nem fokozottan védett terület). Direkt nem akartam drive-in-t, megálltunk egy keresztút szélén gondoltuk, hogy onnan sétálunk majd be, így is lett, mert közben jött mögöttünk egy pick-up, villogot, meg elég konkrétan felénk tartott, gondoltam megvárjuk ki az és mit akar ennyire. Oda is ért, kiszállt belőle egy emberke, a nevére már nem emlékszem, bemutatkozott, elmondta, hogy ő itt valami vezető vadász, és hogy jó lenne (pontbaszedve mondta) -ha elhúznánk a kocsinkkal az útból -merthogy gondolja, hogy a miénk, továbbá örüljünk neki, hogy nem jelent fel minket, mert kutyát sétáltatunk itt az erdőben és ezzel zavarjuk a vadak életét, egyáltalán mit keresünk itt? Miért kell széttaposni az erdőt? Mi van, ha tévedésből belénk lőnek, stb...
Mondtam neki, hogy mi ez a játék és hogy ugyan el nem tudom képzelni, mi kárt okozhat egy kutya, ha a gadzdájától 2 méterre az ösvényen halad. Ekkor jött a "magas c", hogy ne magyarázzam meg, ez itt a vadásztársaság területe, és az ő erdejében az történik, amit ők mondanak. Ekkor kérdeztem, hogy miért nem táblázzák ki, ha ez egy "tiltott terület". Erre mondta, hogy ezt a környéken mindenki tudja, és erre nincs szükség. Itt betelt a pohár, mondtam neki, hogy ok, visszatesszük a kutyát a csomagtartóba, megkeresem amit akarok és már itt sem vagyunk. Ebbe belenyugodott és elviharzott a terepjárójával. Azért "bosszúból" otthagyam egy geocoint, hagy menjen érte minnél több kesser!
:)

Egy bizonyos szint után nem érdemes vitatkozni, olvastam, hogy másoknak is meggyűlt már a bajuk velük, igazából nem tudom, hogy mire jogosultak és mire nem.
Minden esetre nekem ebből az jött le, hogy egy kiránduló családdal könnyű kekeckedni, de ha valaki lopja a fát, vagy orozza a vadat, ahoz biztosan nem fog ilyen nagy mellénnyel odaállni, mert esetleg még jól el is verik...
Én csak kirándulni szeretnék...


Bízom benne, hogy nem untattalak halálra benneteket, és hogy előbb – utóbb sok játékostársat ismerhetünk meg személyesen is!

Üdvözlettel:
Kiss Péter
/ Nebel/