2000. megtalálás

Feltettem néhány kérdést Mikulásnak a 2000. megtalálása apropóján.

-Mikor döntötted el, hogy megpróbálod elsőként elérni a 2000. megtalálást? Dolgoztál ki valamilyen stratégiát a cél eléréséhez?

Nem döntöttem el, nem is mertem volna ilyesmit tenni. Az 1900. megtalálást május elején ugyan én értem el elsőként, mivel azonban az élbolyban elég szoros volt a megtalálások száma, így ez a tény önmagában a világon semmit nem jelentett. Ismerve Zsorzsot, Freddyt és Mihult, bármelyikünk képes hatalmas, 7 mérföldes léptekkel haladni, így nem tettem volna a kezemet a tűzbe egyik "nagymenő" elsőségéért sem. Májusban és júniusban a szabadidőm nagy részét két költözés emésztette fel, így nagyon sok kirándulásunk, programunk meghiúsult. Elnézve a "vetélytársakat" ők is hasonló gondokkal küzködhettek, mert senki sem "lépett meg" az élbolytól :) Aztán július végén jött Erdély! Egy nagyszerű kirándulás többek közt Fűkocka barátommal, ahol - jó szokásunkhoz híven - tartalmas programban volt részünk, mely 34 erdélyi láda megtalálásában manifesztálódott. Hazafelé menet valaki kérdezte tőlem, hogy miért nem húzok bele és érem el először a 2000. megtalálást. Álszerénység lenne azt állítani, hogy ezen a ponton nekem eszembe sem jutott ez a lehetőség. Mivel Erdély után volt egy jó 30-35 megtalálás előnyöm és nekem már csak 28 találat hiányzott, eléggé jól álltak az esélyeim. Ránézve a belföldi, még kereshető ládák térképére nem volt kétséges, hogy ezt 2 héten belül teljesíteni nem lesz ördöngősség. Nem kell 3 napos éjjel-nappali keresésre adnom fejem, vagy bármit "erőn fölül" vállalni. Egyszerűen csak ládázni kell :) Ha ez "stratégiának" nevezhető, akkor ez volt a stratégiám...

Ezúton szeretném megköszönni minden rejtőnek a sok-sok élményt, kirándulást és barátot, amit ennek a játéknak és elsősorban a dobozok rejtőinek köszönhetek. Természetesen hálás vagyok a gc.hu üzemeltetőinek is!

-Tartottad a kapcsolatot a másik 3 esélyessel?

Nem. Ilyen kérdéseket sosem vitatunk meg :)

-Mikor vált egyértelművé számodra, hogy eléred a célod?

Amikor bewapoltam a GC2000-et :) Komolyra fordítva a szót: ha neked 8 megtalálásod hiányzik a 2000.-hez és a következőknek jó 50, akkor van még kétség benned? Bennem nem volt. Persze megvolt az esély arra is, hogy valaki taktikázik és nem jelenti be a megtalálásait, de erre nem sok esélyt adtam, mert ez a logbook-okban is feltűnt volna.

-Tudom, hogy gyakran keresed a ládákat mások társaságában. Most a hajrában is voltak veled más kesserek?

Igen. Manapság már ritkán járok egyedül - nem tagadva, hogy annak is megvan a maga varázsa - inkább a gc-ből megismert barátokkal és persze Zsuval (aki szintén a minap ünnepelt egy komoly mérföldkövet) vadásszuk a dobozokat. Megvannak a jó barátok mindenféle túrára, kirándulásra. Az 2000. ládához Bal3-mal és MoZo-val mentem. Nagyon meleg napot fogtunk ki és a ládák sem a legkönnyebbek voltak. Le a kalappal előttük, hogy mennyire keményen nyomultak a ládákhoz! Ebben a melegben kevesekben van meg az a motiváció, hogy hegyre másszon egy műanyag dobozért! Ennek ellenére jó hangulatú kirándulás volt, sokszor fetrengtem a röhögéstől :)

-Az utolsó száz ládánál mindig sikerült logolnod. Mindig könnyen megtaláltad a jelszót? Volt valamilyen érdekes eset?

Gyorsan átfutottam, hogy melyik dobozok voltak az utolsó százban. Egyetlen doboznál nem sikerült logolnom, ez pedig Botond barátom Szárhegyi művésztelep nevű ládája. Másfél méteres csalán, dús aljnövényzet várt minket a célterületen. Széttapostunk mindent. Kockáéknak tavaly már megvolt a doboz, ennek ellenére ők is széttárt karral maradtak. Kénytelen voltam a "jelszó nélkülit" logolni. Nem volt kedvünk taposni a csalánt és tovább álltunk, sok láda és látnivaló várt még aznap :) Azóta másnak sem sikerült megtalálni a dobozt. Ez megnyugtat: nem voltunk a balfaszok!? A legkeményebb ládázás a Pricske volt. Kifogtunk egy esős napot Erdélyben és gondoltuk, légvonalban a közelébe tudunk kerülni a ládának. A mellette húzódó völgy végéig autóztunk, ahonnan légvonalban csak 1,5 km volt a láda. A kb. 1 méter magas aljnövényzet a folyamatosan hulló, áztató eső és a sűrű szintvonalak keményen megpróbáltak minket. A szó szoros értelmében tökig áztunk az első perc leforgása alatt. A szuper, vízálló, frissen viaszozott bakancsomból a túra végén kiöntöttem a vizet. Szegény felülről ázott be. Nem vagyok egy finnyás alak, de ez a túra emlékezetes marad, annyi bizonyos.

-Volt valamilyen ünneplés a jeles alkalomból?

Nem volt örömújjongás meg pezsgőbontás és effélék. A szokásos módon ünnepeltünk: felkerestünk egy lángosost! Mily véletlen, hogy ez a lángos bódé épp a Szálkai-tó partján állott! Elemi öröm tört ki rajtunk, ahogy a lángos elfogyasztása után bevetettük magunkat a tó kellemes vizébe. Nem lehetett ennél jobbat kitalálni a 33 fokos meleg, az izzadtság és a kosz ellen! Idilli volt minden! Régóta terveztem, hogy fürdök ebben a tóban, de eddig mindig csak elhúztunk mellette. Az egyik legkellemesebb és legemlékezetesebb kirándulásom marad ez a nap. Köszönet Bal3-nak és MoZo-nak!

-Milyen intenzíven szándékozod folytatni a játékot?

Nem változik alapvetően semmi. Mikulás nem hagyja abba a csúcson. Nem lesz színházi jelenet és könnyes búcsú sem :D A ládák nem fogynak! 2 éve szinte alig sikerül nagy ritkán 100 alá szorítani a belföldi, "még meg nem talált, kereshető" ládák számát. Most (2008. augusztus 4.) 135 ilyen van! "Feladat" tehát akad bőven!

Emlékszem az 1000. láda rejtésénél, amikor még csak ismerkedtem a gc-vel (nem volt még meg az 50. találatom sem) már akkor voltak hangok, hogy telítődött az ország, nincs már rejtekhelynek való látványosság, befullad a gc, stb. Mint utóbb kiderült, ez mind marhaság volt! Aki pedig azt mondja, hogy a 2000. geoláda után nem lesz már ennyi új láda, nyilván az is téved. A statisztikák is azt mutatják, amit én a "bőrömön" érzek: egyre több az új láda! Ennek persze örülök, de csak addig, míg a mennyiség nem a minőség rovására megy. Kinek van kedve gagyi ládákért túrni a sisnyát csak a pontért? Engem nem ez motivál, hanem az élmény. Szerencsére eddig azt tapasztaltam, hogy nagyon sok jó láda jelenik meg és a gyenge ládák aránya még abszolút az élvezhetőség határán belül mozog. A moderátorokra egyre nagyobb feladat és felelősség hárul! Kemény kihívássokkal néznek szembe, mert az egyre gyarapodó felhasználók tábora egyre több geoládát ad be moderálásra, ergo az elutasított ládák száma is növekszik. Hajrá modik, hozzatok jó döntéseket!

Érdeklődésem egyre inkább a magashegyi ládák felé fordul, ahol nyilván nem a mennyiség, a "pont" számít, hanem a teljesítmény, az élmény és a kihívások! Emiatt szívesen látom az 1500 méter feletti rejtéseket és örülök minden olyan rejtő felbukkanásának, akinek ez okoz örömöt. Nem titkolt szándékom Alíz és Zoli (zoliza) ládáinak felkeresése, felmászni a Negojra és - talán jövőre - a Triglavra!