A Bryce kanyonból a Zion Nemzeti Park felé vettük az irányt. Útközben kinéztem egy csomó érdekesnek tűnő virtuális ládát amivel egy rejtő végigszórta az utat. Ez egy tematikus ládasorozat volt a dél-utahi pionírokról. (GC4EE1, GC4EE2, GC4EDA)
Az első egy iskolamúzeum (természetesen zárva) még érdekes lett volna, de a többi számunkra teljesen érdektelen kis emlékmű volt. Kettőnél még megálltunk, aztán Cimbó többnél nem volt hajlandó, meg nekem is elegem lett.A Zion Nemzeti Parkon sajnos csak átautóztunk, több kisebb megállóval. Az út a leglátványosabb részen keresztezi a parkot, a vége felé egy lejtős alagúttal. Én már sok helyen tapasztaltam, hogy egy hegyet átfuró alagút két vége látványilag nagyon különbözik, de itt olyan volt mintha nem is ugyan az a hegység lenne.
Az alagút előtt mindenhol ezek a csupasz sziklák. Mintha egy óriás azzal szórakozott volna, hogy valami gyorsan szilárduló folyékony anyagból odapötyögtette ezeket a hegyeket.
Érthetetlen volt, hogy ezek a fák miből élnek.
Az alagút után a hegyvonulat másik felén meg ilyen a kép:
Már a teli kemping is az alagút után volt, sőt a közeli kisvárosban sem találtunk szállást, így továbbmentünk. Másnap meg már túl messze voltunk ahhoz hogy kedvünk legyen visszamenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése