Két „újonc kesser”, mjdgm

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.


Molnár József & Domján Gabriella Mirtill


mjdgm válaszai:

-Hogyan ismertétek meg a játékot, és milyen motiváció hatására kezdtetek el ládázni? ?

A keceli Pintér Művekről gyűjtöttünk adatokat a Neten, amikor a kereső behozta a GCARMA láda oldalát. Maga a Hadtörténeti Múzeum érdekesnek tűnt számunkra, de a többi információval –akkor még- nem tudtunk mit kezdeni. Nem ismertük a játékot, a játék lényegét nem láttuk át. Annyi maradt meg bennünk, hogy valakik csak azért autóznak, hogy leolvassanak egy gyári tábláról valamit. Ezt kissé gyerekes dolognak tartottuk, s nem is foglalkoztunk vele tovább. Pár hónappal később, a munkám miatt vásároltunk egy IGO-val felvértezett PDA-t. Ezt látva egy - nem kesser - ismerősünk azt kérdezte tőlünk: „Most már indultok ti is ládázni?” Kérdésével annyira felkeltette az érdeklődésünket, hogy ismét megkerestük a gc.hu-t, s regisztráltunk, így kapcsoltuk össze a PDA-t a geocaching-gel. Bemutatkozó oldalunkon azt írtuk, hogy megfertőződtünk a GC-vírussal. Ennek ékes bizonyítéka, hogy párom karácsonykor egy kis borítékban megkapta a nem létező GCDGM láda általam készített (és moderált) leírását, benne a karácsonyi ajándéka pontos koordinátáival, így azt neki kellett megkeresnie… :)

Párommal mindketten aktívan sportoltunk, ám az idő múlásával az aktív sport egyre inkább háttérbe szorult. Az évek pedig elkezdték zsírpárnákkal leplezni egykori sportos alakunkat. Ezt próbáltuk kivédeni a rendszeres túrázásainkkal. S amikor megvilágosodott számunkra, hogy a túrázást össze tudjuk kapcsolni a GPS-sel, máris nem volt kérdés, hogy jó-e a geocaching. Ezt a játékot nekünk találták ki! Nem egész 6 hónap alatt 300 feletti ládát találtunk meg. Ennek ellenére nem vagyunk pontvadászok, nem a pontokra hajtunk, hanem az élményt keressük, s igyekszünk azokat részletesen megfogalmazni, majd leírni a logokban is.

-Milyen kezdeti nehézségekkel találkoztatok?

Talán az volt a legnagyobb nehézségünk a játék kezdetén, hogy érvényes volt ránk a „Vak vezet világtalant” mondás. Ismerőseink között senki nem volt, aki egy picit is foglalkozott volna a geocaching-gel, így senkitől nem tudtunk segítséget kérni. Az első 20 ládánkat úgy találtuk meg, hogy a gyári beállítások szerinti „Útra illeszt” és „Személygépkocsi” volt beállítva. :) Az 50. megtalált ládánknál már arról is értesültünk a fórum oldalról, hogy mások a turista térképeket is rá tudják tölteni a PDA-ra! :) És útban a 82. ládánkhoz megtörtént a csoda! Találkoztunk egy igazi, élő kesserrel!!!

-Kértetek, illetve kaptatok segítséget a fórumokon?

Nem. Pontosabban: a kezdeti időszakban nem kértünk segítséget. Helyette inkább rengeteget olvastunk. Figyeltük, a feltett kérdéseket, s az azokra adott válaszokból tanultunk sokat. Egy esetben viszont egy tapasztalt kessertől kaptunk egy mailt, amelyben közölte velünk, hogy az általunk megadott koordináták formátuma nem jó, ugyanis nem coord-formátumot használtunk a ládánk bemutatásánál. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a levelet első olvasatban nem a segítő kategóriába soroltuk, inkább arra gondoltunk, hogy a kessertársunk cikizni akar minket, mivel a jégeső éppen a ládánknál kapta el! Aztán a következő levelénél világosodott meg: ő valóban segítőkész, s jó tanító! Köszönjük feri60-nak ezúton is a segítséget, ugyanis ő volt az, aki elszenvedte a jégesőt! :) Természetesen a ládánk leírásainál azóta a megfelelő formátumok vannak!
-Látogatjátok a fórumokat? Mi a véleményetek azok hasznosságáról?

A fórumok rendszeres látogatói lettünk, s elsősorban olvasóként vagyunk jelen. Nagyon érdekes dolgokat lehet olvasni az oldalon. Elmondhatjuk, hogy számunkra a fórum olyan volt, mint egy jól működő tanfolyam. A „kütyük” rovatból jutottunk el oda, hogy már van Russa a PDA-n, hogy a TUHU-s térképeket a frissítéssel egyidőben rátöltöm a PDA-ra, hogy a Stat. Nav-ot ki illetve vissza tudom kapcsolni stb. Összegezve: számunkra nagyon fontos és nagyon hasznos volt a kezdetektől a fórumok látogatása.

-Szerintetek milyen egyéb segítségre lenne szükségük a kezdőknek, hogy minél gyorsabban a szükséges ismeretek birtokába jussanak?

Murphy szerint: „Ha már minden próbálkozásod kudarcba fulladt, vedd elő a használati utasítást!” A geocaching.hu-n el kell olvasni a FAQ-ot, a Geocaching Cachikett-t és a Szabályzatot, ezekben megtalálható a „Hogyan”. A „Mivel” és a „Mivel-hogyan”-ra pedig sylverrat oldalát javasoljuk.

-Van már saját rejtésetek? Miért oda rejtettétek, ahová?

Igen, 4 és fél saját rejtésünk van. Az első ládánkat GCZOO lakóhelyünkön, kedvenc városunkban rejtettük el. Célunk az volt vele, hogy megmutassuk a Veszprémbe érkezőknek az Állatkert szomszédságában épült kilátót, s annak környékén épülő szabadidő parkot. A második ládánkat Márianosztrán rejtettük GCMAN0, hiszen az ottani Kopasz-hegyről letekintve nagyon megtetszett a Kálvária. S ha már ott jártunk, és más még nem tett oda ládát, mi kötelességünknek éreztük megmutatni mindenkinek ezt a mesés helyet. Úgy érezzük, saját rejtésű ládáinkat kedvelik a kessertársak, ezt jelzik a beírt logok, a feltöltött fényképek és az értékelések pontszámai. Éppen a napokban jelent meg (fél óra eltéréssel) két új ládánk, a GCVOTO és a GCKATO, ezekkel a ládákkal Balatonalmádi sokak által kevéssé ismert két városrészét akartuk bemutatni. Van egy fél rejtésű, azaz adoptált ládánk is, ez a GCJUH láda. Tavaly októberben fogadtuk örökbe. A WEB-es megjelenítést átszerkesztettük, a ládát és annak tartalmát újra cseréltük.

-Eddigi megtalálásaitok közül melyik tetszett a legjobban / legkevésbé?

Inkább az igazán élményt nyújtó ládákról beszélnénk. Egyik legnagyobb élményünk a Szlovák Paradicsomban volt, a GCHEAT multi pontjait kerestük fel. Szeretjük a dolgos, túrázós ládákat ( GCELKA vagy GCVGKV ) éppúgy, mint azokat a multikat, amelyek olyan dolgokra hívják fel a figyelmet, amelyre a láda pontok nélkül talán nem is figyelnénk fel. Erre jó példa a GCSIOF. A kezdetek óta őszintén leírjuk, hogy az adott láda, adott hely milyen élményt nyújtott. Nem szeretnénk senkit sem megbántani az általunk gyengébbnek minősített ládája miatt, megtalálásainknál úgyis bárki megnézheti, hogy melyik ládát hogyan értékeltük.

-Mi a véleményetek a ládák általános színvonaláról?

Több helyen olvastuk, hogy mennyire színvonalasak a magyar ládák. Örülünk, amikor egy láda értéket képvisel, amikor szép helyre visz , vagy új ismeretet ad. Örömünket az teszi teljessé, ha a láda rejtése, annak tartalma, állapota is jó. Az általunk meglátogatott ládák közül alig akadt egy-két olyan láda, amellyel nem tudtunk megbarátkozni.

-Kerestek .com-os ládákat Magyarország területén, illetve a határokon túl is? Mi a véleményetek a határokon túl rejtett .hu-s ládákról?

Találtunk már olyan ládát idehaza, amely csak a .com-on volt bejelentve, s kerestünk már határainkon túl is magyar ládákat. Nem igazán az érdekes számunkra, hogy hol jelent meg a láda, s ki rejtette, hanem a rejtő szándéka: Mit akar megmutatni nekünk, s azt hogyan teszi!

-Voltatok már geocaching rendezvényen, hogy érezted magad?

Igazi nagy rendezvényen még nem voltunk. A L.G.T szervezésében meglátogattuk a Váci Börtön és Fegyház-at, így elmondhatjuk: Vácon ültünk, s 0,0004566 év után szabadultunk. Hazafelé Akebono-val több ládát is útbaejtettünk, s közösen találtunk meg. Jól éreztük magunkat.

-Milyen kütyüvel kezdtetek ládázni, változtattátok időközben a kellékeitek minőségét, mennyiségét? Elkapott a "kütyümánia"? Bővült a "fegyvertáratok"?

Az előzőekben már ismertetett IGO+PDA-val kezdtük, amely készüléket mára már túra-kompatibilissé alakítottuk. Vettünk mellé egy „kis-sárgát” (Garmin 60 GPS) is, hogy párom kezében is legyen valami, amivel ő is keresheti a ládákat. Az eltelt fél év – bár nagy változáson ment keresztül a PDA - azonban bizonyította számunkra: Más készülék kell terepre, mint a kocsiba. Szóval – hamarosan - bővülni fog az arzenál!

-Milyen módszerrel közelítitek meg a ládákat (előkészületek, utazás, térkép tanulmányozása)?

Munkánkból kifolyólag elég sokat autózunk hét közben is. Hét végén meg pihentetésül! :) Ha hétvégeken hosszabb távokat vállalunk be, előtte természetesen megnézzük a térképet, és igyekszünk felfűzni az útba eső ládákat. Nem vagyunk pontvadászok, hanem inkább úgy fogalmaznék: szeretünk új dolgokat megismerni, s ebben vagyunk maximalisták!

-Változik a "keresési módszeretek", jobban észreveszitek az árulkodó jeleket a rejtés közelében, vagy csak a műszerre hagyatkoztok?

Ó, hogyne! Az elején csak és kizárólag a műszerre hagyatkoztunk, meg a láda leírásra. Szorgalmasan ki is nyomtattuk a leírásokat, s vittük magunkkal, a cél közelében pedig a képekről próbáltuk beazonosítani a rejteket. Az utóbbi időben viszont bízunk a szimatunkban. Nem viszünk kinyomtatott leírást. Bár a PDA tartalmazza az összes láda leírását, azokat sem igazán olvassuk már el, mert azért majdnem mindenütt van árulkodó jel. Persze télen, hó alatt ezek a jelek nem mindig árulkodnak.

Egy „újonc kesser”, fkmaster

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.

fkmaster bemutatkozik:

A geocaching-re véletlenül bukkantam rá, mikor többször turistatérképeket kerestem a neten. Párommal (most már feleségemmel) többször kirándultunk a Pilisben, Börzsönyben; teljesítettünk néhány könnyebb jelvényszerző túrát (Pilisi Parkerdő Forrásai, Szentkutak Magyarországon, Pálos kolostorok Magyarországon, Kálváriajárás a Bakonyban és a Balaton-felvidéken), de egyébként - finoman szólva - nem jellemző rám a sportos életmód. A GC.hu-ra így a TUHU-n keresztül bukkantam rá, először csak olvasgatva, majd egyre jobban érdeklődve az elérhető árú és minőségű készülékek iránt.

Szűk költségvetésemből egy Garmin GPSMAP60-ra futotta, így én „csak” fekete-fehérben keresgetem a rejtéseket, de ez tökéletesen megfelel a célnak. Időközben beszereztem egy MAPILOT 6000-es PNA-t is az autómba, de azt tényleg csak ott használom. Egyéb kütyük beszerzését nem tervezem; kiránduláskor mindig van nálam fényképezőgép (Fujifilm Finepix 9600), fejlámpa, pótakksik, szóval minden, ami elengedhetetlenül szükséges.

Első megtalálásom a lakóhelyemhez közel eső Szilas-patak ládája volt tavaly februárban, azóta nincs megállás, magával ragadott a vadászat:) A kezdeti pesti ládázgatás után a környező hegyek is elcsábítottak, először csak hétvégenként, majd később már hétköznap, munka után is „levezető ládázásokat” tartottam, amíg volt elérhető pont a környéken. Az egyre elhatalmasodó keresgélés már odáig fajult, hogy őszi Balatonfüred-környéki nászutunk az északi Balaton-part ládáinak felkutatásával telt (sajnos rövidebb volt a nászút, mint a kereshető ládákra elegendő idő).

Feleségem kedvencei a városi, műemlék-bemutató multik (lévén műveszettörténész), én jobban szeretem a csendes erdei kirándulásokat - így mindegyikünk megtalálja örömét a játékban. Mostanában sikerült rábeszélnem az önálló regisztrációra és keresgélésre, eddig csak loholt a nyomomban és követte az általam és a készülék által kinézett pontokat – na de mostantól már önálló kereső lett ő is, így hamarosan követhet az „újonc” kategóriában az oldalon:)

Ládázás a Börzsönyben


Sokszor ládázom egyedül, mert a fárasztóbb, egész naposra tervezett – és a házunktól való növekvő távolság miatt egyre szűkebbre és néha gyorsabb tempóra szabott – kirándulásokhoz nincs mindig kedve és ideje. (Persze előfordul, hogy a kocsiban megvár, amíg megrohamozok egy-egy dombot:)

Nagy-Kő-hegy: feleségem nagyon aggódik értem, míg a hegyoldalban Mr Zerge rejtését keresem:)

Tervezéskor általában az egymáshoz földrajzilag közel eső és adott idő alatt bejárható ládákat nézem ki, persze ezen változtathatnak az időjárási feltételek, és a terepviszonyok is (pl. legutóbbi Velencei-hegységbe tervezett utamat a szakadó eső székesfehérvári városnézéssé változtatta). Örülök annak, hogy - a Nagy Láda Karbantartó Projekt-nek hála – az olyan multiknál, ahol csak az első pont koordinátája van megadva, meg lehet tudni a teljes útvonal hosszát, ami sokat segít a tervezésben. Készülékemen a TUHU térképeit használom, track-et csak egyet töltöttem fel, a többi utamat általában a jelölt utakon, nagyritkán „légvonalban” járom be.

Jól szervezettnek tartom a magyar geocaching-et, a jelszavas ellenőrzés korrekt képet ad a keresgélők valós találatairól. A geocaching.hu fórumait olvasgatom, de nem nagyon szólok bele, főleg az utóbbi idők csatározásaiba. Nekem ez egy játék (ami persze nem mindig tűnik annak, mikor este, sötétben-hidegben még az utolsó utáni ládát is meg kéne találni:), amit nagyon szívesen művelek, az egyesület dolgaiba nem kívánok beleszólni, belefolyni. Találkozón még nem jártam, de még ennek is eljöhet az ideje. Személyesen Mihul-lal, jalso-val és unokájával, Tototo-ékkal, tádé-val, BiharyG-vel és Zsuzsi-val (saját, GCSIOF-ládájuknál), Ata72-vel (saját tököli rejtésénél) találkoztam, laszloistvan-t még korábbról, középiskolás éveim idejéből ismerem (és átkozom néha elhanyagolt rejtéseit GCZALA, GCMUVL, GCUTIG, de a többivel meg vagyok elégedve:). Legutóbb a GCUser ládát sikerült olyan gyorsan elcsípni, hogy a rejtővel, Dzsozy-val is találkoztunk.

Kedvelem BiharyG szülőföldemhez közeli, snake és Mr Zerge profin kivitelezett ládáit; véleményem megegyezik a többiekével: csak a felesleges, céltalan, semmit meg nem mutató rejtéseket bánom, de ezeket is megkeresem, még ha a logok-ban „le is húzzák” őket.
A „köbgyökölős” ládák közül azokat nem kedvelem, melyek könnyen félrevezetnek vagy jelszó (ami még a kisebb gond), vagy egy adott következő koordinátát illetően. A ládák színvonalával meg vagyok elégedve, ajándékot nem szoktam cserélgetni (néha a feleségem), sokkal inkább zavarnak az ellopott, megrongált darabok. Nem szeretem a szemetes környéket, ami – nézegetve Rockenbauer Pál Másfél- és Egy millió lépés Magyarországon-ját – sajnos régi magyar hagyomány.

Kezdetben nagyon bíztam a műszerben, főleg, hogy ismerkednem is kellett vele, így tettem pár kerülőt Budapesten belül, mire kiderült, hogy annyira azért nem pontos a jel. A természetben sok helyen az ösvények már kitaposottak, igazából a fenyőerdők, szurdokok, hegyoldalak és a szűz havas keresések az érdekesebbek, de természetesen a kirándulás, a jó levegő, a csend, a nyugalom, az erdei vadak, a hegytetőkről nyíló kilátás az, ami miatt igazán értékesek számomra ezek a helyek.

A rejtéseket mindig kocsival közelítem meg, aminek előnye, hogy nincs időhöz kötve az ember, cserébe viszont körtúraszerűen kell szervezni a programot, ami elég sokszor sima oda-vissza utat jelent. Céges autóval bátrabb és bevállalósabb vagyok a rosszabb utakon, mint kéne, példa rá a következő kis sztori: Várpalotán jártunk barátnőmmel menyasszonyi ruha-varratás ügyében, amit természetesen a környékbeli ládák meglátogatásával kötöttem össze. Így sikerült vele együtt elakadnom Mórócz-tető közelében a régi palotai földúton való hatalmas és mély (de lendületből még átszelhetőnek ítélt) dagonyában. A környéken csak egy osztrák terepmotoros pár járt, akik megpróbáltak kihúzni, de ez reménytelen próbálkozás volt. Nagy „örömömre” az elakadástól számított egy kilométeren belül még térerő sem volt, így elég nehezen tudtam megadni az autómentőnek a földrajzi helyzetünket, aki 3 óra keresés után bejelentette, hogy feladja; ő minden földutat bejárt, amin egy kicsi Corsa el tud menni. Kezdett esteledni, így nekivágtunk barátnőmmel „toronyiránt” bozótharccal az erdőnek, mezőnek, hogy mielőbb aszfaltútra érjünk és ott fel tudjam vetetni magunkat az autómentős srácokkal, mielőtt tényleg ott hagynak. „Természetesen” GPS-em lemerült, a pótakksikat bölcsen és előrelátóan a kocsiban hagytam, így maradt a lemenő naphoz való tájolás és futás. Miután összeszedtek bennünket és megmutattam elakadásunk helyét, kiderült, hogy ők ennél több mint egy kilométerrel korábban visszafordultak, mondván erre épeszű ember személyautóval már nem tud járni. Nekünk sikerült, ők meg körbefényképezték a nyakig sáros kisautót:)

Geoesemény:)

Legnagyobb élményt a sok gyönyörű kilátást hozó rejtések mellett a mecseki Nyugati sziklafal adta, aminek csak azért kerültem a közelébe, mert a Jakab-hegyi pálos kolostort (GCpkl1) kerestük fel barátnőmmel a Pálos kolostorok Magyarországon-túra jegyében. Ottani kalandjaimat a ládaoldal logjában örökítettem meg, mindesetre meghozta a kedvemet egy jól szervezett Barlangász-lik-látogatáshoz (amiről alig pár hete maradtam le, épp akkor nem olvastam a fórumot:S)

Kizárólag .hu-s ládákat keresek, amiket, ha lehet, bejelentek a .com-os oldalon, akárcsak a TB-ket, coin-okat, ha beléjük botlok. Határon túli találatom csak két darab van, aminek legfőbb oka, hogy nem nagyon járok a határon túlra:)

Saját rejtéssel nem rendelkezem, aminek (a lustaságon kívül:) két oka van: Budapesten nem lehet ládát rejteni, és nem is ismerem a várost annyira, mint a „bennszülöttek”. A másik, hogy én a Balaton dél-nyugati csücskéről származom, ezen a környéken tudnék megfelelő rejtekhelyet és látnivalót mutatni másoknak, viszont itt a ládakarbantartással lenne problémám a nagy távolság miatt. Persze most, hogy az asszony is kedvet kapott a ládázáshoz, ki tudja:)

Összefoglalva: nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a hobbira, játékra, ami amellett, hogy „löttyedt informatikus-segg betegségemet” is kúrálja, megismertet hazánk csodálatos tájaival, látnivalóival. Remélem, hogy ez a társaság nem hígul fel és az engem követő „újoncok” is (legalább) így éreznek, gondolkodnak majd, mint én.

Közös dokumentálás az Örvényesi vízimalom-nál

flektogon válaszol

Flektogon 2008 január 10-én 22:37-kor lemondott az összes funkciójáról, alapítói, és pártoló tagságáról a moderátorok fórumán, majd miután ezt a nyilvános fórumon is közzétette, felmerült a lehetőség, hogy néhány olyan kérdést tegyek fel neki, amelyet azelőtt nem is próbáltam volna. Megkértem feri60 kessertársunkat, hogy Ő is álljon elő néhány kérdéssel a „több kesser többet kérdez” elv alapján. Itt olvashatjátok a kérdéseinkre adott válaszokat.
Köszönöm flektogonnak, hogy feltárta számunkra az egyesület oly gondosan őrzött „titkait”.



-Hogy nézett ki a magyar geocaching az egyesület megalakulása előtt? (ID=12082)

Jól.:) Egy szabad internetes közösség volt, kisebb a mainál, így sokkal áttekinthetőbb. Abban az időben alakult ki az oldal jelenlegi formája, Kjr-nek köszönhetően. Az első komoly áttörés a tatai verseny volt, legtöbben ott szembesültek a nickek mögötti arcokkal. Utána jöttek a további versenyek, így alakult ki a jelenlegi társulat magja. Első geocaching ismerőseim Kumin Feri, MagPet, és Kjr voltak, még 2001-ben. Emlékszem, amikor egyszer Ferivel beszéltem, örömmel állapítottuk meg, hogy már 50 geoláda van...

-Kik kezdeményezték egy egyesület megalakítását, és milyen okból, céllal? (ID=12082)

Az egyesület megalakulását megelőzte egy NP határozat, amivel le akarták büntetni Feri cégét, mivel az övé volt a geocaching.hu domain. A további ilyen eseteket megelőzendő merült fel a gondolat, hogy a geocaching váljon önállóvá. A nonprofit, és szabad jelleg (ne kelljen fizetni az oldal használatáért) megőrzése miatt lett közhasznú egyesület. Bár pontosan már nem emlékszem, nyilván Feri ötlete volt, és a meghívottakat is ő választotta ki, velünk egyeztetve.

-Milyen viszonyban voltál akkor ezekkel az emberekkel? (ID=12082)

Akiket közelebbről ismertem, azokkal jó viszonyban, de a többiekkel szemben sem voltak fenntartásaim. Mindannyian azt gondoltuk, hogy az egyesület megalakítása a legnagyobb jó, amit a geocachinggel tehetünk.

-Hogy történt az egyesület létrejöttének bejelentése, mi volt a többi kesser reakciója? (ID=12082)

Hát erre már tényleg nem emlékszem. A zárt egyesületet azért hoztuk létre, hogy biztos védelmet tudjunk nyújtani a Feri által létrehozott értékeknek. Én legalábbis így gondoltam akkoriban. Biztos voltak sokan, akik nem örültek, hogy kimaradtak az alapítók közül, megint mások jókor voltak jó helyen, így bekerültek.

-Kik működtetik, és milyen alapokon az egyesületet? (ID=12082)

Az egyesület működésének pénzügyi fedezete nagyrészt a felajánlott 1%-okból jön létre. Közhasznú egyesület lévén nem folytathat profittermelő tevékenységet, így bevételi forrásai pályázatokból, és adományokból állhatnak össze. Ezekről időszakonként elszámolást készít tagjai számára. Működtetésének egyik alapja a székhely, a beérkezett küldeményeket ebből adódóan MikiCache dolgozza fel, és teszi láthatóvá a többi alapító tag számára. Másik, a játékosok számára sokkal jobban látható dolog a ládákkal kapcsolatos adminisztráció. Ezt a feladatot szinte kizárólagosan Kulisz végzi jelenleg. NP ügyekben amikor ideje engedi, Barbárka is részt vesz. A fórumokon még KiVi, és Mudman szokott nagyobb aktivitást kifejteni.

-Kinek milyen beleszólása van a döntéshozatalba? (ID=12082)

Az alapító tagok rendszeresen tartottak összejöveteleket, ahol a következő időszak döntései megszülettek. Kiemelkedő jogosultsága van az elnökségnek, melynek összetételét a geocaching.hu-n bárki megtekintheti. A probléma eleinte általában a végrehajtással volt, később már a személyes ellentétek is akadályozták a közös munkát.

-Alakultak ki csoportok az alapító tagok között? Kik a vezéregyéniségek? (ID=12082)

Az egyesületben három fő csoport alakult ki: rendpártiak, liberálisok, és inaktívak. Ezek a csoportok részben átjárhatóak, és van olyan inaktív, aki pl. liberális, csak nincs sehol. :) Vezéregyéniségek azok, akiket nem lehet megkerülni, illetve akiknek több admin joguk van. Egy döntéshozatalnál nem megkerülhető MikiCache, hiszen az ő lakása a székhely, és Kulisz, mivel ő a gyakorlatban azt tesz a ládákkal, és kesserekkel, amit csak akar. Kjr mint az oldal fejlesztője, szinte örök jogosultságokkal rendelkezik.

-Milyen a csoportok közti viszony, kik alkotják őket, és milyen céllal? (ID=12082)

A liberális csoport én meg MagPet (olykor KiVi és Mudman) voltam. A rendpárti "tengely" MikiCache, (néha Snake) Kulisz, és ÉSK, bár utóbbi csak verbálisan, mert más feladata nincs a moderáláson kívül. :)

-Mikor volt érezhető, hogy nem teljes az egység az alapító tagok között, vagy sohasem volt az? (ID=12082)

Az admin jogok egyenlőtlen elosztása tette lehetővé, hogy egyes tagok a saját képükre kezdjék formálni a geocachinget. Így születhetett meg a "virtuális útikönyv" kifejezés, illetve a sokat bírált "GO". Ami engem illet, az első komoly megingásom két esethez fűződik. Az egyiknél pár moderátortársam lenéző szavakkal illetett egy játékost, gyenge ládarejtése kapcsán. Megnéztem a neten, ki is ez az ember? Hát egy négy nyelven beszélő egyetemi tanár, akinek szerte a világon megjelent publikációinak csak a címei négy oldalon jöttek le... No comment. A másik fájó eset, amikor a kisgyerek letesz egy ládát a falujuk határában. Persze hamar elküldik szegényt, nem fér a cucc a virtuális útikönyvbe, bocs. Az ilyen és hasonló dolgok is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre kevésbé éreztem vállalhatónak az egyesület működését.

-A belső fórumnak mi a szerepe, és hogyan használják? (ID=12082)

A belső fórum eleinte jól működött, a napi teendők, versenyek, gyűlések megbeszélése zajlott rajta. Az utóbbi időben pontosan úgy funkcionál, mint a többi: egy érdekcsoport támad egy másikat, és viszont. :)

-Milyen aktív Kumin Ferenc a napi feladatokban? (ID=12082)

Az egyesület létrehozása azért is történt, mert a hétköznapi dolgok megsokasodtak, így a megalakulással Feri szerepe is lecsökkent. Előterjesztésekkel, újító gondolatokkal mindig is élen járt, bár az utóbbi időben javaslatai már nem tudtak érvényesülni. Aki figyeli az aktuálpolitikát, sejtheti, hogy a meló sem 8 óra ott, ahol ő dolgozik...

-A belső fórumot is olyan ritkán használja? (ID=12082)

... így nem is csoda, ha a belső fórum olvasgatására kevesebb ideje jut. Én azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az utóbbi idők belső kudarcai miatt nem is tartozik a kedvenc olvasmányai közé a moderátorok fóruma. :) Erről azonban már őt magát kellene megkérdezni.

-Mi vitt erre a komoly döntésre? (feri60)

Az egyesületben semmilyen admin jogom nem volt, az elnökségnek sem voltam tagja. A napi munkában a moderáláson kívül az utóbbi időben nem vettem részt, mivel az egyesület jelenlegi (2008.01) irányvonalát teljesen tévesnek tartom. Mivel ez így nagyon rosszul hangzik, a döntésem egyik oka az, hogy szeretném normalizálni kapcsolatomat a közösség azon tagjaival, akik pont az egyesületi tagságom miatt voltak fenntartásokkal irántam. Vannak köztük moderátorok, de van pár emblematikus, gyűlölt figura is. Ilyen pl. Csuhás, akivel évek óta még csak nem is találkoztam, de nemrég jó hangulatban rejtettük újra a klónozott GCNEWS-ot. Döntésem másik oka, hogy szeretnék pár olyan dologgal is foglalkozni, ami a geocaching miatt kicsit háttérbe szorult. Ilyen pl. az analóg fényképezés, amit 15 éve hol jobban, hol kevésbé, de folyamatosan művelek. Harmadik oka pedig a „vájf”: határozottan javasolta, hogy addig lépjek ki, amíg hajlandó visszafogadni az igazi közösség. :) Ennyire szerencsére nem súlyos a helyzet, de megfogadtam a tanácsot. Természetesen nem tűnök el, továbbra is aktívan fogom keresgélni a ládákat.

-Komolyan gondolod, hogy rövid időn belül bármi megváltozik az egyesület háza táján? (feri60)

Távozásommal ezt szerettem volna elősegíteni. A rendes tagoknak tilos a véleményüket külső fórumon megjelentetni, így gyakran összemoshatóak a jelenlegi irányvonallal. Többet tehetek az ügyért kívülről, mert így legalább az egyszerű júzer is látja, hogy valójában mit szeretnék. Illúzióim azonban nincsenek. Az egyesület nem fog érdemben nyitni, pár alapítónak sokkal fontosabb a megszerzett hatalom, mint a közösség érdeke. Egy komoly tisztújítás, és ésszerű határok közti rendes tag bővítés lenne az első amivel kezdeni kellene. Utána a feladatok teljes újraosztása, lehetőleg hozzáértési, és nem kihalásos alapon. Időszakonként ismételt választásokkal, hogy ha valami nem jól megy, le lehessen vonni a személyi konzekvenciákat.

-Mi a véleményed a jelenleg is érezhető halogató, időhúzó, jó-ez-így taktikáról? Milyen irányba változtatnál?(feri60)

Ez nem taktika, hanem tehetetlenség. Természetesen nem tartható örökké, előbb-utóbb teljes megújulásra lesz szükség. Tagság kibővítése, új tisztségviselők, akár új elnök. Feri pedig lehetne tiszteletbeli elnök, mondhatna szép beszédeket a versenyeken, és senki nem piszkálná, hogy miért csak az ország ügyeivel foglalkozik.

-Mi a véleményed a moderáció jelenlegi formájáról? (feri60)

Amikor elkezdtük, még egész jól ment. Most viszont pár moderátor már túl okosnak képzeli magát. Ezért a moderációt átadnám az egyéb funkciókkal nem rendelkező, tapasztaltabb játékosok kezébe, a Barbárka által is említett rotációs alapon. Annyi kiegészítéssel hogy egyetlen eredeti moderátort sem hagynék meg. Viszont ők is választhatóak lennének, így amennyiben van bizalom, bekerülhetnének a testületbe. A létszámot 5-7 főre csökkenteném, annyi ember bőven elegendő egy láda objektív megítéléséhez, és a holtversenyes szavazás is kizárt. Na persze egy pillanatig sem képzelem hogy megvalósul...

-Hogyan ítéled meg a moderátorok személyét és tevékenységét? (feri60)

Vannak páran, akik teljesen inaktívak, nekik át kellett volna már adniuk a helyüket olyannak, aki tud is foglalkozni a dologgal rendszeresen. Mások mindenáron a saját elveiket erőltetik, a szubjektív tényezők túl nagy szerepet játszanak döntésikben. Megint mások akkora egóval rendelkeznek, hogy a kesser csak olvassa, és nem hiszi el. És van egy réteg, aki teszi a dolgát, nem locsog feleslegesen, ami szabályos és nem értelmetlen, azt átengedi.

-Mit szólnál egy olyan változtatáshoz, amely rotációval cserélné a modikat? (feri60)

Ezt a kérdést feljebb már taglaltam. A baj az, hogy ilyenre csak egy jól működő egyesületben van mód, ahol nincsenek másodrendű tagok, hanem mindenkit szívesen látnak, aki pénzével vagy tetteivel támogatni akarja az egyesületet.

Köszönöm a kérdéseket, mindenkinek további sikeres ládázást kívánok!

Egy „újonc kesser”, k97j02

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.

feri60


k97j02 levele:

frissítő Rába Először is a nevemről: Kisfiam, Kornél - aki hűséges társam is – 1997-ben, kislányom, Júlia - aki szintén gyakran segít a keresésben – 2002-ben született. Nevük kezdőbetüi illetve születési évük adja a nickemet.

Valamikor 2006. nyarán nagyon megérett bennem a vágy, hogy gépkocsi navigációs műszert vegyek. Ehhez hozzájárult pl. az, amikor Horvátországba utaztunk, elvétettem az autópályáról való letérést, majd térkép alapján "rövidítettem". Nos, ez plusz 3 órát jelentett 2 m széles hegyi utakon.

Ősszel böngészni kezdtem interneten az információkat és végül karácsonyra kaptam egy Mio p550 PDA-t. Ekkor már eljutottam a geocaching honlapra is, mely nagyon megtetszett.
Játszottam a gondolattal, mi lenne, ha...

kilátó


Éppen egy éve múlt, 2007. január 14-e volt a nagy nap, az első megtalálás. Nem ment könnyen, de annál nagyobb volt az öröm, amikor felfedtük a fa törzsébe rejtett dobozkát.
Innen nem volt megállás.


keresztútAzelőtt mindig azon törtem a fejem, hova menjünk kirándulni? A környéket úgy ismertem, mint a tenyeremet. Egy csapásra elmúlt ez a gond. Először szülőmegyémet "végeztük ki". Az Őrség céltudatos bebarangolása felejthetetlen élmény marad. Itt ismerkedtünk meg egy kedves és közvetlen családdal, aztán olyan helyekkel, ahová magunktól soha el nem jutottunk volna.

Kezdeti nehézségek... Inkább a rutintalanságomnak volt köszönhető az egyik ilyen emlékezetes eset. A Peruska Mária emlékhelyet indultunk felkeresni gyermekeimmel. A közelebbinek tűnő utat választottam, mely az erdő közepébe vezetett kocsival.
denevér a barlangból

Leparkoltam, majd irány "toronyiránt". Csak nem közeledett a cél, bár közben csodás tájakon jártunk (és ez a fő értéke ennek a játéknak/sportnak!). Végül vissza kellett fordulnunk. Igen ám, csakhogy kezdett lemerülni a pda-m, másrészt nem jelöltem be, hol is hagytam a kocsit? Nehéz volt leplezni a gyerekek előtt ijedtségemet. Végül – emlékezetből - rátaláltam a kocsira.

Számtalan jó történetet lehetne meríteni, egyet még kiemelnék. a telefonvesztőhely
Történt, hogy gyönyörű helyen levő ládát kerestünk, folyó mentén kanyarogva sétáltunk több km-t. Minden tökéletes volt. Este kisfiam szipogva elárulja, nincsen meg a telefonja, amit mindig azért hoz magával, hogy ő is fényképezni tudjon. Mit tegyek? Sötét volt, ráadásul másnap ügyeltem. Harmadnap, vasárnap reggel munkahelyemről egyenesen rohanok a Pinkához. Szerencsére jól emlékeztem, mely helyeken álltunk meg. Egyik ilyen helyhez érve lepillantok a földre, és ott látom becsomagolva a mobilt. A becsületes megtalálónak arra is volt ötlete, hogy a reggeli párától ne menjen tönkre. Kinyomoztam, egy győri iskolás fiú volt, akinek szívből megköszöntem kedvességét.

A fórumot csak azért nem szoktam nézegetni, mert időm nemigen van erre. Hihetetlen jól felkészült szakértők adnak tanácsokat, amelyeket sokszor nem is értem.
Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy én is rejtsek és előbb-utóbb fogok is.

MyrafalleCom-os ládákat még nem kerestem, megszoktam a magyart. Ausztriában viszont többször jártunk. Ide fűz az első elsőnk (GCSWK). Ügyelet utáni reggelen, míg nem érkezett a váltótársam, automatikusan "rákattantam" a honlapra. Hoppá, este óta új láda alig 130 km-re tőlünk! Gyors telefon haza, mire otthon vagyok, a család készüljön el. A garázsban lógtak a hátizsákok, keresgélni nem kellett semmit, fél óra múlva útban voltunk. A szűz láda kibontása és az első bejegyzés... megérte a fáradságot.

Vannak, akik kissé hibbantnak néznek, ha megtudják, hogy pl. fárasztó 24 órás ügyelet után képes vagyok akár több száz km-t is megtenni egy "dobozért". Vagy mondhatom a szilvesztert is. Budapesten töltöttük, 4-kor értünk haza. 8-kor felébredtem, csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy volt két koordinátám, virtuális ládáké. Elég nagy hóban indultam neki a kihalt városnak. A tengerész emlékművet csak hosszas hóásás után sikerült meglelni. A parlamenti virtuális láda könnyü kis séta volt, de jól esett!


Fraknói jégverésAzok a helyek nem tetszenek, ahol sok a szemét, elhanyagolt a környék. Volt egypár ilyenben is részem. A leglehangolóbb egy árnyékszék közelében (!) volt. Szerencsére csak volt.

Sajnos, eddig még egy geocaching rendezvényre sem tudtam eljutni, de a terveim között szerepel.

A beszerzése óta is elégedett vagyok a pda-mal és az iGO rendszerrel. Nem láttam még mást, de pontosan tudok navigálni, igaz, az iránytű segítségét igénybe szoktam venni. Így talán kicsit nagyobb "kunszt", mintha pontosan mutatja a nyíl az irányt és távolságot. A felszerelés részei: lámpák, fényképezőgép, iránytű, adó-vevő (amatőr), telefon, ajándékok, kulacsok. Azóta is úgy csinálom, ahogy az elején, azaz a leírást a netről kinyomtatom és miközben kocsival haladunk a cél felé, kisfiam felolvassa a tudnivalókat. (tehát még egy előnye van a kesselésnek: olvasni tanítja a kicsiket!). Sajnos nem tudom letölteni a készülékemre az információt, bár annyira nem is próbáltam.


barát A rutin már kisfiamban is müködik, nemritkán ő talál rá a dobozra.

Egy „kesser”, Togo

Vannak olyan kesserek, akik nem a találataik számával, vagy a hivatalos megbízatásukkal tűntek fel nekem. Ők a hozzáállásukkal, a fórumokon tanúsított magatartásukkal, logjaikkal hívták fel magukra a figyelmemet. Őket is megkérdeztem, mert érdekel a véleményük erről a játékról. Itt Togo (746 megtalálás) válaszolt kérdéseimre.
Köszönöm a közreműködését.




-Hogyan ismerkedtél meg a geokesinggel?

Még 2004-ben meguntam, hogy a papír alapú térképpel navigálva folyton visszafordulásra kényszerültem a „Nem itt kellett volna lekanyarodni? De!” mondatok kíséretében, és beruháztam egy HP PDA-ra amihez akkor ingyen adták az AeroMap-ot és vettem hozzá egy GPS kártyát. A célnak tökéletesen meg is felelt az összeállítás, de örök elégedetlenként rákerestem a neten, hogy ok, de mire lehet ezt még használni ezen kívül. Ekkor tolta elém a Google a geocaching.hu oldalt. Elolvastam, regisztráltam, és 2004.04.18-án kipróbáltam a közelben fellelhető GCNAPL és GCTAJV ládáknál a játékot. Megtetszett a dolog és onnan nem volt megállás. Az első 90 megtalálásomat ezzel a készülékkel tettem meg, majd a rakacai verseny előtt beruháztam egy Garmin GPSMAP-60Cs készülékre, ami jelentősen megkönnyítette a megtalálásokat és azóta is hűséges társam a keresgélésben.

-Változott az életstílusod a kesing hatására?

Feltétlen. Jóval többet mozdulok ki otthonról. Utazásaim programját is úgy szervezem meg, hogy a látványosságokon kívül megnézem vannak-e elérhető ládák is a közelben, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi utazásról van szó.
Ha akad egy kis szabadidőm az első dolgom, hogy rábambulok a geocaching.hu-n a térképre, hogy látok-e olyan ládát, aminek felkutatása belefér ebbe az időbe.

-Kikkel szeretsz együtt ládázni, és miért?

Nincs konkrét személy vagy személyek. Bárkivel szívesen keresgélek, a lényeg, hogy vidám legyen közben a hangulat. Talán ennek is köszönhető, hogy rengeteg embert sikerült megismernem a geokeser társadalomból. Mostanában leginkább BaliaGy társaságában keresgélek, aki régi gyerekkori barátom. Az iwiw-nek köszönhetően több mint 25 év után találkoztam vele újra és kiderült, hogy neki is kedvenc elfoglaltsága ez a játék, csak nőként nem szívesen keresgél egyedül, partnert meg ritkán talál hozzá. Így összekötve a kellemest a hasznossal elkezdtünk együtt keresgélni.

-Milyen gyakran keresel ládákat?

Változó. Ahogy időm engedi. Van, hogy egy hónapig se nézek láda után, aztán beindul a vezérhangya, és egész nap dobozok után szaladgálok.

-Milyen típusú ládákat kedvelsz/nem kedvelsz?

Mindenevő vagyok, de ha feltétlen választani kell, akkor a az egy pontból álló ládákat kedvelem a legjobban függetlenül, hogy hagyományos vagy virtuális. Azt tiszta dolog. Odamegyek, ott van, azonnali sikerélmény. De nem jelent kisebb örömet egy multi láda pontjainak összeszedegetése sem.

-Próbálsz elsőként megtalálni egy új ládát? Ha igen, milyen módszered van rá?

Igen, bár ezt csak addig tartottam fontosnak, míg az első elsőt nem sikerült meglelnem saját erőből. Mikulás annak idején mondta is rám, hogy én vagyok az örök második. Az első első bejegyzésem se volt igazán tisztán az enyém, azt Fűkockának köszönhetem, mert mikor kiértem a GCIVAC ládához Ő éppen akkor emelte ki a dobozt a rejtekéből és jóindulatúan megengedte, hogy az örök második 201 megtalálásaként logolhason végre egy első helyet is. Ezután 5 hónap elteltével tört meg az átok mikor is a GCRAKA ládánál saját erőből sikerült elsőként logolnom. Innentől, hogy megvolt ez a trófea, már nem tartottam fontosnak rástartolni az új ládákra és a legközelebbi első megtalálásomat is vidám szívvel engedtem át a GCBALO ládánál emerzeenek.
A módszerem az új ládákhoz az volt, hogy kihasználtam a mobil előfizetésemnek azon funkcióját, hogy a hozzá tartozó e-mail címre érkező levelekről küld SMS értesítést a szolgáltató és erre a címre is kértem értesítést az új ládákról. Mióta már nem tartom fontosnak az elsőséget, ezt a hírlevelet kikapcsoltam, mert a játékosok számának növekedésével egyre később érkeztek meg. Volt, hogy mire megkaptam, már 3 megtalálása is volt az új ládának, mert a megjelenéshez képest több mint 3 órával később érkezett csak meg az e-mail.

-Külföldön is kerestél már meg ládát?

Igen. Az első külföldön megtalált láda egy magyar rejtésű szlovákiai láda volt a GCSILI, amit még követett egy pár hasonló. Majd 2006-ban egy németországi út előtt vettem a fáradságot és addig csak a Travel Bug-ok miatt meglévő regisztrációmat felhasználva, elkezdtem a geocaching.com-ról legyűjteni az adott környéken fellelhető ládákat. A magyar oldal kényelme után kicsit szokni kellett annak az oldalnak a kezelését, de egész jól belejöttem, és az útról pár megtalálással gazdagabban tértem haza. Azóta, ha külföldre megyek, vagy csak kilátásba kerül a lehetősége, hogy egy határ melletti kirándulás keretén belül átléphetem a határt, most már mindig körbenézek azon az oldalon is keresnivaló után, aminek köszönhetően van pár megtalálásom Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában.
Szabadjon itt elmondanom, hogy ezeknél a külföldi ládáknál, talán mert jelszavas ládákon szocializálódtam a játékhoz, nekem volt egy kis hiányérzetem. Hiányzott az a végső öröm, amit a WAP-on megjelenő „A megtalálás sikeresen bekerült az adatbázisba” szöveg megjelenése okoz. Mintha a vadászt fosztanák meg a trófea falraakasztásától és így csak azt mondhatja el, hogy lelőttem és ennyi.

-Érdekelnek a Travel Bug-ok?

Igen, bár ez is csak addig volt fontos, míg az első egy-két darabbal nem találkoztam. Most már nem indulnék el egy ládához, csak azért mert Travel Bug van benne. Ha találok, szívesen viszem tovább gondosan ügyelve annak adminisztrációjára és céljára. Kaptam már köszönő levelet is Travel Bug tulajdonostól, hogy gondjaimba vettem a bogárkáját és „kimenekítettem” Magyarországról. Történt ugyanis, hogy egy barátom, aki csak alkalmilag szokott keselni, megtalálta a már majd egy éve elveszettnek hitt ügynököt az országnak egy teljesen más pontján, mint ahol utoljára be volt jelentve. Mikor megkérdezte mi ez, elmagyaráztam, és miután Ő nem akart vele ügykezelni, magamhoz vettem és kivittem Szlovákiába. Sajnálatos, hogy ilyen rossz a megítélésünk ebből a szempontból, pedig nem csak nálunk ilyen mostoha a sorsuk a Travel Bug-oknak. Németországban is találtam olyan ládát, amiben a .com szerint 3 ügynöknek kellett volna lennie és egy sem volt. Az előző történethez is hozzátartozik még, hogy miután én kint elrejtettem, három ládával tudott csak arrébb menni a jószág, ahol is a ládával együtt végleg eltűnt.

-Tracket szoktál gyűjteni, vagy rajzolsz a Tuhu számára?

Nem.

-Miért rejtettél saját ládát?

Az első ládám adoptáció útján került hozzám. Személyes indíttatásból vettem a nevemre mert keser pályafutásom másodiknak megtalált ládája volt a GCTAJV. A második ládámat a GCKKOT-ot azért rejtettem, mert egyrészt szeretem a körtemplomokat, és meg akartam mutatni másoknak is ezt a kis gyöngyszemet, másrészt azon a környéken nem volt túl nagy a ládasürüség, harmadrészt meg akartam, hogy legyen egy tisztán saját alkotásom is, hogy megmutassam, megy ez nekem magamtól is, nem csak mások nyomdokán haladva.

-Számíthatunk még új ládá(k)ra Tőled?

Nem tervezem. Nem mintha nem lenne ötletem, de az adott helyre vagy nem lehet rejteni, vagy ha jobban átgondolom, a dolgot lehet, hogy mást nem fogna meg a dolog, és abban se vagyok teljesen bizonyos, hogy gondos gazdája tudnék lenni több doboznak.

-Budapesti ládák rejtéséről mi a véleményed?

Szeretem a budapesti ládákat. Részemről örömmel fogadnám, ha nem lenne ekkora szigor az itt megjelenő ládákkal szemben. Persze annak én se látom értelmét, hogy minden bokorba kerüljön egy doboz, de ez egy irdatlan nagy város, rengeteg szépséggel, látnivalóval. Ha a budapesti ládatérképre nézek annak is a pesti oldalára nem is tűnik annyira nagynak az a bizonyos ládasürüség. Ez inkább a belvárosra igaz, a külső kerületekre nem, de rányomja a bélyegét, hogy ezek is Budapest néven futnak. Budapest legnagyobb kerülete a XVII. csak két ládát mondhat magáénak. Mellette a XVI. kerületben is csak két láda található, míg a XVIII. kerületben csak egy láda árválkodik, és még lehetne sorolni. Nem hiszem, hogy ezekben a kerületekben csak ennyi, amit érdemes lenne megmutatni. Csak, hogy egy példával éljek, a XVI. kerületben van Magyarország legelső reptere, Mátyásföldön, doboztalanul.

-Hogyan döntöd el merre keresel ládákat egy-egy alkalommal?

Konkrét recept nincs. Merre járok éppen, hol van sok fekete pötty a térképen, vagy merre hívnak el mások.

-Hogyan szoktál oda utazni?

Autóval, amíg tart az út, aztán gyalog.

-Vesztettél el/találtál már valamit kesselés közben?

Ládász életem hajnalán egy PMR rádiót a GCpeep keresésekor. Na, azóta minden rajtam lógó kütyüt nyakpánttal még külön magamhoz is kötök.
Egy pár kesztyűt a GCwiz láda mellett felejtettem logoláskor, amit az utánam megtaláló Kíváncsi visszaszolgáltatott számomra.
Objektívvédő sapkából többet is elszórtam már.
Találni csak azt találtam, amit kellett.

-Kerültél már vicces/kellemetlen helyzetbe logoláskor/láda-visszeréjtéskor?

Kiemelten viccesre nem emlékszem azokat a pótcselekvéseket leszámítva, amiket forgalmas helyen a láda elővétele és visszarejtése körül csinál az ember. Kellemetlenbe is csak egyszer mikor BaliaGyvel a GCORBO ládát kerestük este negyed 10 felé zseblámpával és valami helyi lakos ránk küldött egy polgárőrt kutyával, aki elég minősíthetetlen hangon és stílusban érdeklődött, hogy mit csinálunk mi ott.

-Szeretnél valamit megváltoztatni a kesinget körülvevő közegben?

Figyelem a változásokat, de úgy érzem nem az én tisztem változtatni. Megvan a magam véleménye, de miután én csak játékos vagyok és amíg hagynak és tudok játszani, nem érzem szükségességét, hogy ennek hangot is adjak.
Annak idején többször többen megállapították, hogy ebben a játékban pont az a szép, hogy mindenki úgy játszhatja, ahogy szeretné, ahogy szereti. Ha valakinek úgy van kedve játszani, hogy szabályokat hoz, és ehhez megvan a hatásköre, tegye. Amíg nem érzem, hogy ezzel elrontja, lehetetlenné teszi, az én játékomat addig miért rontsam el én az Ő játékát? A terepen a dobozokat nem érdekli, mi van körülöttük, hagyják magukat megtalálni, más meg nem érdekes ebben a játékban úgy hiszem

-Mi a véleményed a mozgó ládákról?

Kedvelem őket. Érdekes színfoltjai ennek a játéknak. A legtöbbjét már megtaláltam, nem is egyszer. A legelső megtalált mozgóláda a GCUSER volt.
Kedvencem ebben a műfajban, ami a ritka kereshetősége miatt különleges értékkel bír számomra a GCWWED.

-Mi a véleményed a külföldön rejtett magyar ládákról?

Nekem nincs velük problémám. Semmivel sem másabbak, mint a .com-on ugyan abban az országban jegyzett más ládák, csak értük jár itthon pont. A karbantartásra vonatkozó szabályok betartása már inkább kérdésesebb, bár ha úgy nézzük, ez se mutat rosszabb átlagot, mint a határokon belül elrejtett és lebetegedett ládák sorsa időnként.

-Részt szoktál venni a versenyeken?

Igen. Nagyon fontos elfoglaltságomnak kell ahhoz lenni, hogy ne menjek el egy versenyre. A geokeser pályafutásom alatt ez csak egyszer fordult elő. Mint ahogy az is csak egyszer fordult elő, hogy nem tudtam időre befejezni a versenyt, 20 perccel később értem be a verseny lefújása után, de a megtalálandó 15 pontot akkor is becsülettel begyűjtöttem. A versenyekre nem nyerni megyek, hanem a társaság miatt.

-Milyen kütyüket cipelsz magaddal kesseléshez?

Változó. Ezt maga a keselés határozza meg. Egy hirtelen felindulásból elkövetett keresgéléshez lehet, hogy csak mobiltelefont viszek. GPS van benne és fotózni azzal is lehet.
Egy tervezett átlagos keresgélésnél a mobilon kívül jön egy PDA az autós navigálásra, egy Garmin GPSMAP 60cs a terepi navigációhoz, fényképezőgép, a nehézségtől függően egy kisebb pocket masina (Casio Z5) vagy egy nagyobb tükörreflexes gép (Canon EOS 300D), mert nem mindegy mekkora súlyt cipel az ember. Ezeken kívül bővülhet még a repertoár PMR-el társas keresgélésnél, magaslatnál távcsővel, dzsindzsás helyeknél bozótvágóval, barlang és estébe nyúló keresésnél fejlámpával, ritka alkalmakkor videokamerával. Ja, és a remény is társul ezekhez, hogy amikor szükségem lesz rájuk, nem akkor döbbenek rá, hogy mindezt a kocsiban hagytam. :)

-Melyik láda nyújtotta a legnagyobb élményt/örömet, csalódást/bosszúságot?

Bosszúságot láda nem okozott. Csalódást is csak láda tartalom, mert nem értem, hogy emberek miért nézik a ládákat szemetesnek. Élmény, örömet viszont annál több láda okozott. A teljesség igénye nélkül áljon itt pár: GCLIK, GCPUZZ, GCANGA, GCAYUR, GCBKOZ.

-Van valamilyen különleges cél, amit szeretnél a kesinggel kapcsolatban elérni?

Játszani, játszani, játszani

-Milyennek képzeled a magyar geokesing jövőjét?

Remélem játszható marad, annak ellenére is, hogy telítődik a piac mind két oldala, azaz elfogynak a rejtésre alkalmas helyek és kevesebb lesz a mugli mint a keser.







Togo