Egy „újonc kesser”, Vándorvakond

A hivatalos oldal adatbázisából - Attibati adatbázis kezelő ismereteit segítségül kérve - kigyűjtöttem azokat a "kollégákat", akik 2007-ben kezdtek bele közös hobbinkba, és egy év alatt legalább 50 megtalálást értek el. Ez a megtalálás-szám már feltételezi, hogy ráéreztek a geocaching "ízére", és komolyan érdekli Őket a ládázás. Ezután átnéztem a logokat, és kiválasztottam azokat a kessereket, akik érdemben is hozzátesznek valamit a játékhoz, veszik a fáradtságot, és néhány mondatban leírják tapasztalataikat, élményeiket. Küldtem Nekik egy körlevelet, néhány gondolatébresztőnek szánt kérdéssel.

feri60

---

A "szebbik vakond"
(GCK7HH)

A Vándorvakond valójában egy kétfős csapatot takar: Ágit (a "szebbik vakondot") és Tamást (aki magára csak "kevésbé szép vakond" néven szokott hivatkozni a logokban).


-------A "kevésbé szép
----vakond" (GCKESZ)

Szerencsére nálunk soha szó sincs ládázásról egymás nélkül, a csapat női fele legalább olyan fanatikus, mint a férfi, mind a kettőnknek állandó mehetnékje van... Nagyon kitartó és sokmindenre rábeszélhető túratársaink legtöbbször VasG-ék csapata és Rede99. VasG-ékkel közös csapatban indultunk a komlóskai geocaching-versenyen is, ahol egy befejező másfél órás sprinteléssel sikerült a nem annyira fényes, de azért a körülményeket ismerve mégiscsak sikernek elkönyvelhető 40. helyet megkaparintanunk.

--Ígyjárás tipikus esete... ( GCCSUK)

Bár már eddig is rengeteg szép helyen jártunk, az Országos Kéktúra útvonalából is sok szakaszt teljesítettünk, a geocaching-nek köszönhetően most még szívesebben indulunk kirándulni. Nagyon szeretünk túrázni, kíváncsiak vagyunk az ország minden falujára, templomára, várára, és igenis még az összes horgásztavára is! Szeretjük a köbgyökvonós és túlbonyolított multikat, de a szép kilátásos hegycsúcsra rejtett ládákat is, legjobban viszont azt a sok élményt szeretjük, amit a túra és a keresgélés során gyűjtünk. Ráadásul szeretjük még azt is gondolni, hogy a geocaching-hez kapcsolódó rengeteg közös élményünk fontos szerepet játszott abban, hogy - ha az ötletgazda beleegyezik - 2008. nyarán mi is meghirdetjük majd egy "White Wedding" láda koordinátáit.

--------Macskát is képeztünk
-------már ki! (GCLHBP után)

Az egész úgy kezdődött 2007. áprilisa táján, hogy Tamás az általános szétszórtságát csökkentendő épp egy PDA beszerzésén gondolkozott, és ezzel egy időben a metrón egy újságban talált egy rövidke cikket, amelyben bemutatták a játékot. Ezt mind elújságolta otthon, és lett nagy lelkesedés, majd pár napra rá beszerzett egy GPS-szel rendelkező PDA-t (Mitac Mio P550m, ami máig is az egyetlen kütyü-társunk, az ingyenes Russa fut rajta a tuhus térképpel), és mentünk! Lazán indult, a lakóhelyünkhöz legközelebb eső ládát, a GCKCEL-t akartuk megkeresni. A multi első pontja ment is, de a második pontnál a PDA minden "szavát" szentírásnak vettük, és teljesen kezdőként, azon a helyen, ahová legelőször mutatott, na ott 10 méteres körzetben 2 bottal felástuk a talajt... Persze aztán észhez tértünk, nem kellett más, mint kicsit körülnézni a környéken :)

-------- Új haverunk a ládából
-------------(GCEGER után)

A játék egyre jobban tetszett, meg sem kellett beszélni, egyértelmű volt, mit csináljunk hétvégén. Örültünk neki, hogy hamar eljutottunk ahhoz a ládához, amit máig a legjobbnak gondolunk: a GCCSUK-hoz, itt aztán magasra került a mérce, de szerencsére azóta is jobbnál jobb ládákkal találkozunk (pl.: GCMAUT, GCszuk, GCNkov, GCBRUM. Bár eleinte még nagyon számolgattuk a megtalálásainkat, hogy mennyi kell még a saját láda rejtéséhez, de idáig azóta se jutottunk el. Biztos nehéz lenne átnyomni a moderáción, és azt sem szeretnénk, ha egyfajta harcként kellene ezt megélnünk.

Sajnos a tervezés eleinte sem volt és még most sem az erősségünk, így többször kerültünk érdekes szituációkba. Mivel nincs kocsink és kizárólag tömegközlekedéssel igyekszünk a ládák közelébe jutni, a családunk otthon maradó tagjai már fel vannak készülve arra, hogy késő este különböző helyekről hívjuk fel őket és a hazajutási lehetőségekről érdeklődünk ("micsodaaaa? honnan? ... Vecsés-Kertekalja???").

Nagyon úgy tűnik, hogy át kell mászni :)

Ezen kívül néhányukat már a geocaching.hu használatára is kitanítottuk ("...na és akkor ott jobb felül a keresőmezőbe írd be, hogy gé-cé-..."), többször előfordult az is, hogy mobilon arra buzdítottuk őket, próbálják leírni, mit látnak egy-egy láda oldalán, főleg az "A rejtek" felirattal rendelkező képen. Szerencsére ők mindig nagyon készségesek, de sok esetben azért még ők se tudnak segíteni. Ezek közé tartoznak azok az esetek is, amikor a buszmenetrend azt mondja, hogy már rég elment az utolsó busz Csobánkáról Pestre (GCMIAU keresése közben); ha félúton a láda felé besötétedik és nincs nálunk zseblámpa; ha az erdő közepén, szintén sötétben zuhogni kezd az eső és nincs nálunk sem zseblámpa, sem pulcsi, nem hogy még esőkabát; ha a hídlábnál (GCXC01) épp derékig ér a víz, de ha már ott vagyunk, muszáj bemenni; ha szandálban és rövidnadrágban próbálunk keresztülvágni a tüskés bozóton vagy egyéb,
--------- Még a rendőrök érkezése
------------ előtt (GC18FF után)
kiválónak gondolt "rövidítést" kivitelezni; ha a GCvasi-nál eső után, a meredek hegyoldalban lefelé csúszva a gazokba kapaszkodunk, vagy ha rendőrök vonnak minket kérdőre Angliában, pakoltatják ki a táskánkat és vádolnak drogárusítással, pedig mi csak békésen a fűben üldögélve pakolásztuk a Prime Meridian Cache nevű láda szép színes tartalmát :) Szóval lazán indult, de ma már egyre többször azon kapjuk magunkat, hogy vacsora közben egyikünk vagy másikunk felteszi az ominózus kérdést, nem megyünk-e el még egy kis esti "sétára" - ilyen esti séták során kerestük meg másik kedvenc ládánkat, a Fantasy Budapest-et (GCAyur). Az pedig már a vég, ha a karácsonyi ajándékos dobozból az elrejtett ajándék koordinátái esnek ki...