Lili már a születése előtt is rengeteg ládánál volt. Ekkor még Zsé cipelte. Világra jövetele előtt 11 héttel és 5 nappal kis időre beszüntette ezt a tevékenységet, de miután megérkezett, már 8 hetesen és 6 naposan ismét ládára éhezett. Ekkor már apuci cipelte a túráin. Aztán szépen lassan saját lábán keresgélte a dobozkákat. Jelenleg (2007.11.17) már 84 hazai és 9 com-os ládát látott a saját szemével, és nagyon élvezi a dolgot.
Törökmezei tavacska ládához készülődve éppen vizsgáljuk, hogy melyik turistaút is volna a megfelelő. Lilit mindig is érdekelték a mindenféle kütyük. Ezeken a túrákon akkor volt a legboldogabb, ha foghatta a GPS antennáját.
A láda megtalálása Lilinek is igazi öröm. Imádja ki és bepakolszni a ládák tartalmát. A képen éppen a Hársas-tó ládáját tartja Lili a kezében.
A ládázások során Lili igyekszik megismerni a természetet. Minden füvecske, virág, lepke le tudja kötni a figyelmét. Persze azt is szeretné megtudni, tekintve hogy tudományos beállítottságú, hogy milyenek ezek a dolgok belülről, így a vizsgált alanyok nem nagyon tudnak mesélni Lili kedvességéről! :-)
Szoktunk tenni hosszabb kirándulásokat is barátokkal. Ez a kép egy egész napos börzsönyi kirándulás során készült, a Kopasz-hegy csúcsán, a láda közelében. Erre a túrára egy mugli barátom (aki mellesleg Lili születésénél is aktívan közreműködött, tekintve hogy szülész-nőgyógyász orvos) és kisfia Máté tartott velünk, akiket már néhány ládához elkalauzoltam. Szeretnek velünk tartani a ládavadászatokra.
A 2006-os geokarácsonyi ládánál készült családi kép. Lili hosszasan válogatott a hatalmas geoládában ülve.
Külföldön is szoktunk ládát keresgélni barátokkal. A kép Ausztriában, a Bromberg láda megtalálásánál készült, ahová Scele meghívására érkeztünk. Néhány napot a környéken ládáztunk Sceléékkel, és a képen is látható Bubukával. Remek programot állított össze ládász barátom. Élveztük mind a 4 napot.
Szintén a Magas fal ládánál a Sky-walk kilátónál készült kép. A borzalmas mélység Lilit egyáltalán nem rettentette el.
A kép a Várhegyi-barlang ládánál készült. Kocsival is aránylag jól megközelíthető lett volna, de a szép időben egy hosszabbat sétáltunk. Lili szereti ilyenkor kergetni a pillangókat a réten. A barlangot is nagyon élvezte. Csupa kosz lett a bent lévő löszös portól. A ládikát most is nagy élvezettel pakolászta. Kicsit veszélyes volt az itteni mászkálás, mert a barlang előtt nagyon meredek és csúszós a terep. Nem volt egyszerű a ládát előszedni, fényképezni, és közben Lilire vigyázni.
A Pátyi-kőbányánál Lili egyedül indult a bozótosba a láda keresésére. Persze mi is követtük. Ekkor már a doboz szóval nagyon be lehetett lelkesíteni. Ez a 68. megtalálása volt, így már jól ismerte a játékot, és tudta, hogy ismét pakolászhat majd a láda mellett ücsörögve.
Nem csak magyar ládákat keresgélünk gyerekkel. Lilinek már van 9 com-os megtalálása is. A kép Horvátországban készült a St.Euphemia láda keresgélése közben. A csúszós köveken először csak a háti hordóban keresgélte Lili a ládát, de később azért saját lábán is megpróbálta. A láda megtalálása után a tengerben is pancsikoltunk egy kicsit.
A láda megtalálása mindig nagy öröm. Lili mindig büszkén mutogatja a zsákmányt, ami most a Pasaréti séta kisméretű dobozkája.
Lili legelső megtalálása az Ürömi séta volt. Már nagyon nagy ládahiányban szenvedtünk, és ez egy szép napsütéses napnak ígérkezett, így egy közeli, gyerekbarát ládát választottunk a beavatásra. Lili gyakorlatilag az egészet végigaludta :-), de mi szépen, a szabályokat betartva minden egyes ponthoz elkísértük. Ekkor még csak a fekvős, autós gyerekhordóban közlekedett. A megtalálás pillanatában csupán 8 hetes, 6 napos és 5 óra 50 perces volt.
Lili 18. megtalálása a Kismaros – Nagy kőszikla láda. Ez egy picit túrásabb láda volt, a végén dzsindzsaharccal. Szegény gyerek már az elején megismerkedhetett azzal, hogy a ládázás nem mindig fenékig tejfel. :-) A túra végére annyira elfáradt, hogy a visszafelé úton szépen el is szenderedett a hasra szerelt hordózóban. Ez a fajta közlekedési mód volt neki a második verziós megoldás. Ezt nagyon szerettük, mert nagy távolságot viszonylag egyszerűen és kényelmesen le tudtunk gyűrni.
Törökmezei tavacska ládához készülődve éppen vizsgáljuk, hogy melyik turistaút is volna a megfelelő. Lilit mindig is érdekelték a mindenféle kütyük. Ezeken a túrákon akkor volt a legboldogabb, ha foghatta a GPS antennáját.
Lili hamar megismerkedett más kesserekkel és kessergyerekekkel is. Erre legjobb alkalom a geocaching versenyeken adódott, melyeken Lili is rendre részt vett, igaz még csak nézőként. Ez a kép a X. Geocaching versenyről hazafelé jövet készült a Ferencz porta láda felé haladva. Az útitársak Kiváncsifáncsiék voltak Csengével.
A láda megtalálása Lilinek is igazi öröm. Imádja ki és bepakolszni a ládák tartalmát. A képen éppen a Hársas-tó ládáját tartja Lili a kezében.
A ládázások során Lili igyekszik megismerni a természetet. Minden füvecske, virág, lepke le tudja kötni a figyelmét. Persze azt is szeretné megtudni, tekintve hogy tudományos beállítottságú, hogy milyenek ezek a dolgok belülről, így a vizsgált alanyok nem nagyon tudnak mesélni Lili kedvességéről! :-)
Szoktunk tenni hosszabb kirándulásokat is barátokkal. Ez a kép egy egész napos börzsönyi kirándulás során készült, a Kopasz-hegy csúcsán, a láda közelében. Erre a túrára egy mugli barátom (aki mellesleg Lili születésénél is aktívan közreműködött, tekintve hogy szülész-nőgyógyász orvos) és kisfia Máté tartott velünk, akiket már néhány ládához elkalauzoltam. Szeretnek velünk tartani a ládavadászatokra.
Nem csak természetben lévő ládákat látogatunk meg Lilivel. Biztosan mindenki felismeri, hogy a kép a Hungaroring előtt lévő szobornál készült, de Lili ült a szoborparkban lévő bádog versenyautóban is. Valamiért mindkettő nagyon tetszett neki, pedig mindkettő elég hideg volt, mivel a kép decemberben készült, a geokarácsonyi ládához menet.
A 2006-os geokarácsonyi ládánál készült családi kép. Lili hosszasan válogatott a hatalmas geoládában ülve.
Külföldön is szoktunk ládát keresgélni barátokkal. A kép Ausztriában, a Bromberg láda megtalálásánál készült, ahová Scele meghívására érkeztünk. Néhány napot a környéken ládáztunk Sceléékkel, és a képen is látható Bubukával. Remek programot állított össze ládász barátom. Élveztük mind a 4 napot.
Szintén Ausztriában készült kép, a Magas fal ládánál. Itt már Lili a 3. verziós gyerekhordójában közlekedik, amiből már sűrűn kikéreckedik egy kis gyaloglásra. A fejünk feletti siklóernyősök nagyon tetszettek neki. Mutogatta őket mindenkinek.
Szintén a Magas fal ládánál a Sky-walk kilátónál készült kép. A borzalmas mélység Lilit egyáltalán nem rettentette el.
A kép a Várhegyi-barlang ládánál készült. Kocsival is aránylag jól megközelíthető lett volna, de a szép időben egy hosszabbat sétáltunk. Lili szereti ilyenkor kergetni a pillangókat a réten. A barlangot is nagyon élvezte. Csupa kosz lett a bent lévő löszös portól. A ládikát most is nagy élvezettel pakolászta. Kicsit veszélyes volt az itteni mászkálás, mert a barlang előtt nagyon meredek és csúszós a terep. Nem volt egyszerű a ládát előszedni, fényképezni, és közben Lilire vigyázni.
A Pátyi-kőbányánál Lili egyedül indult a bozótosba a láda keresésére. Persze mi is követtük. Ekkor már a doboz szóval nagyon be lehetett lelkesíteni. Ez a 68. megtalálása volt, így már jól ismerte a játékot, és tudta, hogy ismét pakolászhat majd a láda mellett ücsörögve.
A ládavadászatokon nem csak a dobozt keressük, hanem igyekszünk minden látnivalót is megtekinteni. Lili sincs ezzel másként. Neki is fel kell fedeznie mindent. A képen Veszprémben, az Állatkert melletti kilátó ládánál mászunk fel éppen körbenézni.
Nem csak magyar ládákat keresgélünk gyerekkel. Lilinek már van 9 com-os megtalálása is. A kép Horvátországban készült a St.Euphemia láda keresgélése közben. A csúszós köveken először csak a háti hordóban keresgélte Lili a ládát, de később azért saját lábán is megpróbálta. A láda megtalálása után a tengerben is pancsikoltunk egy kicsit.
Az extrémebb ládák sem jelentenek akadályt. A Horvátországban lévő Zlatni Rt ládához sziklafal megmászása után lehet csak eljutni. A falra Lilivel is felmerészkedtünk, a ládát azonban az áthatolhatatlan szúrós csodabogyós miatt végül is csak egyedül kerestem fel.
Barátokkal is sokat ládázunk. Leginkább Sceléékkel szoktunk. Most, hogy nekik is megszületett a kisfiuk ez várhatóan egyre sűrűbb lesz. A kér lurkó első közös túrája a Sződ-Rákos patak ládánál volt. Krisztián még csak babakocsiban, Lili viszont már saját lábán teljesítette a távot, ami nem is volt kevés.
A láda megtalálása mindig nagy öröm. Lili mindig büszkén mutogatja a zsákmányt, ami most a Pasaréti séta kisméretű dobozkája.
Az utóbbi időben, mióta Lili aktívan belekezdett a rajzolgatásba, olthatatlan vágyat érez arra, hogy Ő is bejegyzést tegyen a logbookba. Természetesen ezt meg is engedem neki, elvégre ő is megtalálta, tehát joga van bejegyezni ezt a láda füzetkéjébe is. A képen látható logot a Pasaréti séta noteszében helyezte el.
1 megjegyzés:
Gratulálok! Remélem valamelyik ládánál összetalálkoznak a csajok ;-)))
Megjegyzés küldése