GeoSzilveszter 2007, avagy a vers (Sir Galahad) és a próza (jómagam) találkozása
Újszülöttnek minden vicc új – én így voltam
GCXM07-tel, és bizonyos mértékig
GC2007-tel is. Az első GeoSzilveszterem
. Vagyis összehasonlítási alapom megint csak nincs, de nem is hiányzik – remek volt! Köszönet a szervezőknek, maradéktalanul jól sikerült
.
GCXM07 össznépi megtalálása után már biztos voltam benne, hogy a szilveszteri játékban is szeretnék részt venni. Egy aprócska bökkenő volt csupán, de – mint később kiderült – ezt is csak én értettem félre. Tudatlanként valamiért azt hittem, hogy a 10 óra este tízet jelent… Ebben az esetben ütközött volna egy (akkor még) fergetegesnek ígérkező partival (utólag nagyon nem volt az, de nem is bántam már, a délelőtt megalapozta a jó hangulatomat
), aztán Juju felvilágosított, hogy napközbeni a program, így aztán ez a gond is megoldódott.
Most is a bátyámmal közösen jöttünk – ismét egy „testvéri” program
. Sokat köszönhetünk a GC-nek így „családilag”
. Taxte csatlakozott még hozzánk, aztán kis csapatunk végül négy főre duzzadt, de erről majd később.
Azt hiszem, csupán cca. 5 percet késtünk a reggeli találkozóról, ami végül is bocsánatos bűn
. Mármint az „Osztyapenkó”-tól, ahol felvettük Taxte-t. A helyszínre hármasban érkeztünk; bár lehet, hogy az egy méter hosszú csokoládé még egy főnek számít… Köszöngetés és a méteres csoki leparkolása után szétnéztünk. Alig pár perc után odalépett hozzánk egy kedves úriember, és így szólt:
- Sziasztok, hadd mutatkozzam be, Sir Galahad vagyok.
Valószínűleg rögtön fülig szaladt a szám, hiszen ki ne ismerné frappáns költeményeit, a karácsonyi eposzról nem is beszélve! Mint utóbb kiderült (azóta élénk levelezésben vagyunk a költemények csokorba szedése kapcsán
), Ő a sapkámról ismert meg. A karácsonyi beszámoló után a téli kiránduló „outfit”-em alapján elég könnyen beazonosítható lettem
. (Igaz, ami igaz, a sapka elég egyedi. Ez a kedvenc fejfedőm; még viszonylag új. Az elődjét már csak
GCSZEK-hez logolt fotóimban fedezhetitek fel, ugyanis sajnos azon a túrán elveszítettem… Most már nem bánom, az utódjával is teljesen elégedett vagyok - bárminemű hasonlóság nem a véletlen műve
.)
Egymás lelkes üdvözlése és a kölcsönös bemutatkozás után invitáltuk, hogy tartson velünk, így bővült négyfősre alkalmilag verbuválódott csapatunk:
--------ó------ Csapatunk: Juju – Taxte – Avranella – Sir GalahadTeát és forralt bort kortyolgatva vártuk a történéseket. A megrakott asztal impozáns látványt nyújtott, Juju és Taxte kóstolgattak is lelkesen.
Jeleztem a többieknek, hogy kezdő kesser lévén én majd csak úszom az árral
. Szerencsére Juju bombabiztos ismeretekkel rendelkezik a különféle kütyükkel kapcsolatban
. Alapfelszerelése állandó részét képezi a GPS (Garmin cucc, nem holmi szimpla PDA-val szaladgál, mint egyes piros sapkás nőszemélyek
), plusz(!) PDA és még egy PMR is, úgyhogy Benne vakon bízhattunk.
------------ Juju és a kütyük
--------------(Taxte fotója)
Sir Galahad kb. 450 megtalálásával szintén nem sorolható a kispályások közé. Taxte-nek GC2007 lett a jubileumi 15. ládája, tehát az „esélytelenek nyugalmával” érkezhetett (és mégis hogy távozott!). Én ugyebár még kezdőnek érzem magam, de attól tartok, lassan a 70. megtalálásom felé már egyre kevésbé takarózhatom ezzel. Nincs mese, fel kell kötnöm az alsóneműt
.
A nap egyetlen bosszúságforrását a fényképezőgépem aksijai jelentették – nagyjából egy óra alatt hatot megevett a kis holmi, gyanús, hogy régóta álltak feltöltve… A végén Taxte mentette meg a hazát, a program hátralévő részére kaptam Tőle egy használható garnitúrát.
„Valaki” lelcache-en
--dokumentál
Közben egyre gyűltek és gyűltek a játékra vágyó kessertársak, míg végül elérkezett a pillanat, hogy szembesüljünk a ránk váró feladattal.
Lelcache és
scele fellebbentették a fátylat a titokról – vagyis leeresztették a koordináta halmazt felsoroló posztert.
---------Indul a játék
Kilenc pontot kellett megtalálnunk szabadon választott sorrendben, és mindegyiknél begyűjtenünk egyet az ott található „valamikből”.
A következő percek vad másolással - diktálással - kütyünyomkodással teltek, amíg ki-ki elmentette a megadott pontokat.
-----------------Komoly koncentrációt igényel a feladat! 
---A bázist sok helyről láthattuk –
-----esélyünk sem volt elveszni Itt szeretném megregadni az alkalmat, hogy méltassam a szervezőket: előzetes tapasztalatok, vagy szimpla megérzés, nem tudom, de fantasztikus ötlet volt pont egy ilyen területen megrendezni a játékot!
Az összes látványsport erre apellál – sajnos, ami nem nézhető, az gyakran el is vérzik a népszerűségért vívott és a szponzorok utáni hajszában. Szerencsére ez a kedves hobbisport nem erről szól, mégis, nagyon jó volt belátni a terepet, a többieket (és
GCBUKA-t, hogy aztán már szinte keresni se kelljen…
), össze-összetalálkozni mindenkivel. Lehet, hogy ez máskor is így van, én most voltam először ilyen jellegű eseményen ( a karácsony más volt
), és nagyon tetszett ez a megoldás. Vérbeli profikra vall, ami a szervezőket elnézve magától értetődik
.
-------------------A „Dream-Team” a GC2007 mögöttA jól belátható, nyílt terepnek köszönhetően végig együtt lehettünk mindannyian, még ha külön csapatokat alkottunk, akkor is. Ráadásul kölcsönösen segítettünk egymásnak – ezt is nagyon jó érzés volt megélni
.
A pötyögés után Juju javaslatát: - Mindenki az elejével kezdi. Mi menjünk fordítva!
- egyhangúan elfogadtuk, és a bázistól pár lépésnyi távolságra meg is találtuk az elrejtett zacsit a megadott koordinátáknál. A tasakból egy négyzet alakú papírszeletke került elő, amit néhány vonal szelt át. Mi lehet ez…
--------------- -„Népvándorlás” az egyik pont környékén
-- Rövidebb út az erdőn át
-------- Taxte igyekszik
-------a bozótból kifelé
A szervezők tanácsa – amit a feladat kihirdetésekor többször ki is emeltek – az volt, hogy csak utakon közlekedjünk, a saját érdekünkben…. A bal oldali képen látható, hogy kis csapatunknak ezt mennyire sikerült betartania
.
A pontok felkeresésének sorrendjében a továbbiakat illetően elvesztettem a fonalat, de szerencsére Juju tudta, merre járunk, én csak fényképeztem, loholtam utánuk, fényképeztem, aksit cseréltem, loholtam, fotó, aksicsere és így tovább… Az egyes helyszíneken nagyon keresnünk sem kellett a „rejteket” – több ízben egymás kezébe adtuk a kis tasakokat, de olyan is volt, hogy egyvalaki „osztott” az épp egyszerre érkezőknek.
----------------------Tessék csak, tessék! (Taxte fotója)
--No merre menjünk?
Ahogy minden ponton begyűjtöttünk egy újabb cédulát, Juju rövidesen kettőt már össze is tudott illeszteni – kiderült, hogy egy térkép lesz majd belőle, amely szintvonalakat és track-logokat ábrázol. Egyes részleteken kis fekete pontokat fedeztünk fel, ezekre vonatkozóan az általunk utoljára felkeresett állomáson kaptunk instrukciót: illesszük össze a térkép darabjait, és mozduljuk rá a fekete pontra!
Térképünk – sok kessertársunkéhoz hasonlóan - kissé foghíjasra sikerült. Az egyik tasak visszarejtése lelcache megfogalmazása szerint „túl jól sikerült” valakinek, így aztán egy szikla alatti üregben landolt, amely sziklát 6-8 markos férfiember együttes erőfeszítése sem tudta kibillenteni a helyéről. Valószínűleg emiatt láttunk ezen a helyszínen nagyobb tömeget csoportosulni…
----Sok kicsi sokra megy – de az a fránya szikla mégis erősebb volt!Röpgyűlést tartottunk gyorsan, és miután úgy gondoltuk, hogy betájoltuk a térképet, rövid tanakodás után elindultunk a két legmesszebbinek ítélt pont irányába. Ez természetesen egy domb megmászásával járt. Felérve tapasztaltuk, hogy az egyik pontnál máris kisebb csapat fésülte át a völgyet, így egyértelműen a másikra koncentráltunk. Juju tanácsára kettéváltunk: Taxte és Ő a bozóton keresztül, Sir Galahad és jómagam alulról támadtuk a vélelmezett helyszínt. A szimatunk nem csalt, mert – a bozóttal való rövid hadakozás után, amiben alulról közelítve nekünk is részünk lett végül – egy kis réten az oldalban összetalákoztunk itt is egy kisebb tömeggel (
vonósok,
mudman,
magpet és még néhányan ).
------------------------Vérszagra gyűl az éji vad
-- Egy kesser térképe, aki mindenre gondol
------(de legalábbis vette a fáradságot,
-----és visszament a bázisra közben )
A rét közepén egy sűrű (és tüskés!) bokrokkal övezett nagyobb szikla uralta a terepet, ezt próbáltuk minden irányból „bevenni”, de ha sikerült is itt-ott közelebb férkőznünk, ajándékot nem találtunk sehol. Közben vethettem egy pillantást mudman térképére – a bázison találtak celluxot, és összeragasztották a darabokat
. Egy kevés természetes összetevőt is sikerült hozzátenniük – egy fűszál beleragadt a celluxba a hiányzó térképrészlet helyén.
Közben magpet PMR-en próbálta kipuhatolni a szervezőbizottságtól, hogy vajon jó helyen vagyunk-e egyáltalán, és ha nem, merre mozduljunk?
A kommunikáció nem volt zökkenőktől és félreértésektől mentes… A réten, ligetesben vagy erdőben van-e a rejtek kérdésre a „fás” választ kaptuk
. A következő, kicsit konkrétabb érdeklődésünk „az objektum melyik oldalán található?” volt, erre alulról való megközelítést javasoltak a szervezők. Miután még mindig eredménytelen maradt a kutatásunk, magpet végül is megkérdezte, hogy mégis „a szikla melyik oldalán van?”. Rövid csend a túloldalon, majd „ott nincs is szikla!” hallatszott. Hm…
Így azért nem könnyű megtalálni.
--------Magpet tisztázza a dolgokat (a mosolygósat Taxte fotózta)
--------------Aki keres, talál –
----------Taxte és a nyereménye
Jujuék is odaértek a bozóton keresztül, szintén üres kézzel. Valahogy kiderült, hogy merre kellene cserkésznünk, és az erdőbe vetve magam, találtam is néhány ígéretes rókalyuk-bejáratot, de sajnos egyik sem rejtett kincset… Aztán egyszer csak Taxte kiabálta kicsit odébbról, hogy lát valamit, és valóban – megtalálta az utolsó(nak hitt) ajándékot, egy fejlámpát . A kezdők szerencséje!
Némi fotózkodás és örvendezés után - addigra a szervezők is odaértek – elindultunk vissza.
---- Egy messziről hívogató cache,
------GCBUKA (már játék közben
--------kinéztük magunknak )
Illetve mégsem .
Juju megkérdezte, hogy vajon a hiányzó térképrészleten is volt-e pont, vagyis ajándék? Scele-ék mondták, hogy volt bizony, de azt már együtt gyűjtöttük be, és nem tudom, hogy végül mi lett a sorsa (egy kölyökpezsgő volt egyébként).
A bázisra visszafelé menet Taxte és én igyekeztünk fűzni Jujut, hogy GCBUKA-hoz még látogassunk el. Először ki akarta húzni Magát a dologból, mivel Ő már járt ott réges-rég, de aztán mégis elkísért bennünket. Előbb persze iszogattunk és beszélgettünk még egy kicsit a bázison, majd nekilódultunk.
GCBUKA-nál rekord-mennyiségű megtalálás születhetett a mai napon, mi is többekkel találkoztunk, a ládát vissza sem rejtettük, mert jött a következő csapat . Fájdalom, hogy a hűtőmágnesek már elfogytak belőle, de talán valahol összeakadok majd eggyel.
------------------------Feri60 és Juju GCBUKA-nál
------- Magasra csaptak a lángok –
------ bár ezt már kevesebben láttukA ládától visszafelé beköszöntünk a bázisra még egyszer – a forralt bor és a tea helyén most már igazi tábortűz lobogott a vonósok jóvoltából.
Természetesen egy ilyen nap nem múlhat el „levezetés” nélkül – hazafelé még levadásztuk GCORBA-t, GCNKOV-ot és Juju megkereste rugy-ék által az utóbbi láda közelébe rejtett meglepetés-karácsonyi ajándékát, egy cd-t vicces fotókkal. Ezek egy része az oldalán már megtalálható .
-------Kilátás GCNKOV felé menet – ezzel a ládával zártam az évet
Szeretném megköszönni a szervezőbizottságnak ezt a remek napot! Csak úgy, mint GCXM07 esetében, itt is minden jel arra mutat, hogy a tapasztalt és elkötelezett kesserek kiváló rendezvényszervezők . Ha az Új Év is ilyen lesz, mint ez a nap volt, akkor nem is akarom majd, hogy véget érjen.
Bár… GCXM08 és GC2008 érdekében talán mégis . A többi ládász-eseményről nem is beszélve…
Boldog Kesser Új Évet Mindenkinek!
Avranella
