Magáról a játékról a GPSGames honlapján olvashattok. Itt arról írok, hogyan sikerült teljesíteni a 19 pontból álló játékot. Azért 19, mert a kezdőpontra is el kell jutni valahogy.
A játék fórumán megkértem valamelyik vállalkozó szellemű játékostársat, hogy generáljon nekem koordinátát 18+1 ponthoz a Vértesbe. Zferke vállalta a feladatot, és a kiinduló pontot Mindszentpusztára a Kéktúra bélyegzőoszlopához tette. A többi pontot véletlenszerűen generálta eperdzsem programja.
Nagyon jó választásnak bizonyult a kiindulópont. Egyrészt, még sohasem jártam ott, másrészt, a Vértesre jellemzően gyönyörű és változatos a környezet.
A legjobb parkolási lehetőséget Gánt nyújtotta, ezért úgy számoltam, hogy három alkalommal be tudjuk járni a pontokat. A lehető legnehezebb bejárási módot választottam: a kezdőponttól növekvő sorrendben érintettünk minden „lyukat”. Így a megtett út 60 kilométernél is több lett. Több mint egy tucat utat, ösvényt sikerült teljes hosszában, vagy csak egy szakaszán felmérnünk a Tuhu számára.
1. SzombatSzáraz, napos idő, mínusz 3 fok a parkolóban.
Már 300 m után elemcserét kellett végrehajtani, ami nem tűnt egy bíztató jelnek, mivel aznap reggel tettem be őket frissen töltve.
Nem sokkal a pont előtt egy kb. 30 tagból álló mufloncsapat dübörögve rohant át előttünk az ösvényen. Túl messze voltak, ahhoz hogy IDné jó képet tudjon róluk csinálni.
Az 5. ponthoz már jóval megerőltetőbb volt a séta, különösen azért, mert toronyiránt haladva két gerincre is nagyon meredek lejtőn juthattunk fel. A pont sikeres megtalálása után megebédeltünk. Ebéd után elindultunk a következő pont irányába az elmaradhatatlan(?) túrabotom nélkül. Nemsokára egy rövid sziklakatlanba jutottunk, ahol IDné lefényképezett.
Fel sem tűnt a bot hiánya
Amint kiértünk a katlanból, megláttunk 9 lassan sétáló muflont. Ezen a napon nem volt szerencsénk az elemekkel, annak ellenére, hogy ezt is ellenőriztük előző esete, mert most a változatosság kedvéért IDné fényképezőjében merült le az aksi. Megint nem készült fotó a muflonokról.
A túrabot hiányát csak a 6. pont közelében vettem észre. Így a 6. után először visszamentünk a botért, majd folytattuk utunkat a nap utolsó pontja felé. A 7. pont után még láttunk egy kisebb csoport Süvöltőt, de azok is megúszták a fényképezést.
2. Szombat
Tiszta, napos idő. Öt centis friss hó és mínusz 15 fok a parkolóban.
Ahogy elértük az erdő szélét egyből egy nyulat ugrasztottunk ki a bokorból. Nem sokkal később egy vaddisznót és két csemetéjét zavartuk meg a korareggeli turkálásban.
Rögtön utána IDné lefényképezett egy parányi madarat. Csak itthon a képen láttuk, hogy volt egy sárga folt a feje tetején. Életünkben először láttuk Európa legkisebb madarát, a Sárgafejű királykát.
Felértünk az első emelkedő tetejére, és már nem is éreztük a hideget a kellemes napsütésben. Néhány száz méterrel arrébb egy róka jött ki elénk az útra. Először a másik irányba nézett, de amint felénk fordult megdöbbent és óriási lendülettel vetette magát a fák közé.
A 7. ponttól folytattuk az utunkat. A nyolcadik pont közelében van egy úgynevezett vadföld. Ennek határait négy vadles is „ékesíti”. Ezek közül az egyik olyan magas, amilyet még sosem láttam. Nagy szerencsénkre, egy róka szaladt el mellette.
Én is odaálltam a méretarány érzékeltetése miatt.
A 9., 10. és a 11. pont bejárása közben nem történt semmi különös. „Csak” a havas erdőkben és sziklákban kellett gyönyörködnünk.
A 12. pontnál, kb. 16 km megtétele után mindketten nagyon kimerültnek éreztük magunkat. Szerencsére jött egy könnyebb szakasz, ami után már nem volt gond a fáradsággal.
3. Szombat
Tiszta, napos idő. Négy-öt centi régi hó, és kb. fél centi friss hó. Mínusz 6 fok a parkolóban.
Az előző hétvégen utoljára érintett 12. pontot vettük célba, mivel azonban kora reggel volt, a pont előtt többször is találkoztunk muflonokkal.
Voltak olyanok, amelyek egy kis közös szemrevételezés után felfutottak egy dombra, majd később megjelentek és a csúcsról figyeltek minket. Egy másik pár alig 20 méterre eszegetett valamit a földről, és egyáltalán nem zavartatta magát.
Több nagy fakopáncsot és fekete harkályt is láttunk, meg egy holló is sokat „kiabált” az egyik csúcsról.
A 13. pont
Ezen a napon különösen nagy volt a légi forgalom, ezért folyton tele volt a szikrázóan kék égbolt kondenzcsíkokkal meg kisebb-nagyobb repülőkkel.
